Kategóriák
Történelem

Hitler legnagyobb katonai baklövései

Hindenburg tábornagynak, Németország elnökének valószínűleg a rémálmaiban se fordult meg, hogy az általa csak “cseh káplárként” gúnyolt Adolf Hitler egyszer majd bábuként rángatja a német vezérkart. Pedig ez történt. Volt néhány jó húzása, azonban miután magához ragadta a teljhatalmat a katonai döntésekben hibát hibára halmozott. Ezekből gyűjtöttem össze egy csokorra valót, a teljesség igénye nélkül.

A legnagyobb hiba Sztálingrád erőltetése volt, de mivel időrendben kívánok haladni, ezért következzen először az 1940-es nyugati hadjárat során kiadott hírhedt állj parancs. A sedani áttörést követően a német páncélos és gépesített csapatok úgy mentek át Észak-Franciaországon, mint kés a vajban, minden ellenállást megtörtek, a francia és angol páncélos ellenlökéseket csírájában elfojtottak. Boulogne és Calais gyors elfoglalását követően az egyetlen francia-angol kézen maradt jelentősebb kikötő, Dunqerque felé fordultak a német gyorscsapatok, amikor Hitler a veszteségektől tartva két napra leállította őket. A feltöltés, a sorok rendezése természetesen mindig jól jön, akárcsak a gyalogos csapatok felzárkózása is, de ez a hadműveleti szünet lehetővé tette, hogy a visszavonuló angol és a francia csapatok megszállják a város előterét, ezzel biztosítsák a tengeri kivonás lehetőségét. Ezért a baklövésért Anglia örök hálával tartozik Adolf Hitlernek.

Sztálin katonai baklövései

Az Angliai légicsata. Mivel a Kriegsmarine nem rendelkezett egy invázióhoz szükséges haditechnikával belekezdeni is felesleges volt. Elég lett volna a csatorna fölötti légteret uralni, amit könnyedén el is ért a Luftwaffe. A sziget a csatornától távol eső részei fölé be se tudtak repülni a vadászok, mivel rövid volt a hatótávolságuk, de London fölött is csak 10 percet tartózkodhattak (sok gép hazatérés közben üzemanyaghiány miatt zuhant le) A RAF így is közel volt az összeroppanáshoz. Hitler elrendelte London megtorló bombázását, ezzel tehermentesítette a RAF déli bázisait. Ez a közbeavatkozás jelentős mértékben hozzájárult a Luftwaffe nagy veszteségeihez és vereségéhez.

Sztálingrád. A város a SZU 3. ipari központja volt, tankgyárral és fontos közúti, vasúti, vízi közlekedési központ, itt ment át a bakui olaj nagy része – tehát a kikapcsolása célszerű volt, hosszas ostroma viszont felesleges. Miután a várost földig rombolta a Luftwaffe amennyiben nem sikerült menetből bevenni, elég lett volna blokírozni, mint Leningrádot és tovább menni. Hitler azonban – a város neve miatt- megszállottként ragaszkodott az elfoglalásához. Ráadásul nagyon komoly páncélos erőket égetett el a városi harcban, előnytelen terepen, gyakorlatilag feleslegesen. A tankok és gépesített gyalogság észszerű felhasználásával bevehették volna a bakui olajmezőket, amire a birodalom hadigazdaságának égetően szüksége volt…

Ezt a hibát csak tetézte, amikor megindult a szovjet ellentámadás és a tábornokok javaslata ellenére nem engedélyezte a kitörést (Paulus pedig nem mert kezdeményezni). Legalább a páncélos és gépesített csapatokat sikerült volna kimenteni. Ezzel szemben a légi úton elszállított sebesülteket és néhány fontos tisztet leszámítva oda veszett a teljes 6. HDS. és a 4. PC. HDS java.

Horthy világháborús baklövései

Kurszk. A nehézpáncélosok bevetéséhez ragaszkodva több hetet csúszott az 1943-as nagy német nyári offenzíva megindítása, ezzel a szovjeteknek időt biztosított arra, hogy Moszkva alól oda szállítsák a tartalékokat, illetve az egész kurszki ívben több lépcsős, mélységi védelmi rendszert építsenek ki. A német csapatok ennek ellenére a déli térségben a prohorovkai páncélos csatát megnyerték és a stratégiai áttörés előtt álltak, amikor a szícíliai angolszász partraszállás miatt a tábornokok tiltakozása ellenére Hitler leállította a Citadella hadműveletet, tehát még fokozni tudta az első hibát. A német csapatok védelembe mentek át,  s megindult nyugati irányba az orosz gőzhenger.

Falaise-i zsák. A Normandiából kitört amerikai csapatok a teljes német front felgöngyölítésével fenyegettek. Az erők megőrzése érdekében célszerű lett volna a Szajna mögé visszavonni a csapatokat. Hitler azonban ebben az esetben is ragaszkodott az egy tapodtat se hátrálunk rögeszméjéhez, sőt, ellentámadást rendelt el. Az angolszászok Falais térségében három oldalról körbe zárták az SS páncélosokat. A nehézfegyverzet majdnem teljes egészében oda veszett, akárcsak a harcedzett legényjég jelentős része. Ezek után a németeknek esélyük se volt a Szajna vonal megtartására, sőt Belgium nagy részét is elvesztették menetből. Hollandiában, a Rajnánál sikerült megfogni a frontot, miután a tartalékok előrevonását követően a Market Garden harmadik ütemét sikerült visszaverniük.

Románia. A Iasi-Kisinyov szovjet offenzíva meglepte a németeket, akárcsak Románia kiugrása. A logikus lépés a Kárpátok (régi magyar határ) vonalára visszavonulás lett volna, maximum megpróbálják Ploesti térségét megtartani a kőolaj miatt. Hitler azonban elborult, s ahelyett, hogy kihasználták volna a románok által a kivonulásra biztosított 48 órás haladékot elrendelte Bukarest bombázását és ostromát (utóbbihoz nem is állt érdemi erő a rendelkezésére, halva született ötlet volt).

Baklövések angol módra

Ezt követően a románok mindenütt megtámadták a német csapatokat és reptereket, raktárakat. Az egyik német hadsereg néhány kisebb egységen kívül gyakorlatilag megsemmisült, a szomszéd hadsereg nagy veszteségek árán el tudott menekülni Bukovinába és a magyar kézen lévő Székelyföldre. Hitler pedig nem csak Romániát volt kénytelen kiüríteni, hanem a teljes Dél-Balkánt, miközben óriási, pótolhatatlan személyi veszteséget szenvedtek.

Baklövések amerikai módra

S akkor még nem beszéltem, hogy túlerőltette 41-ben Moszkva bevételét, miközben teljesen kimerült a Közép hadseregcsoport, a  Bagration hadművelet alatt bekerített és felszámolt belorussziai és baltikumi helyőrségekről vagy, hogy a D-napon Normandiában több órát csúszott a páncélosok bevetése, mert Hitler aludt és nem merték felébreszteni, nem engedélyezte Kurland kiürítését, mikor a tábornokok az ott blokkolt csapatokat az Odera térségébe csoportosították volna át… és sok minden mást lehetne még sorolni.

Ilyen az, ha egy politikus hadosztály szintig magához ragadja a hadsereg irányítását és nem hallgat a tábornokaira.

Banzáj! Japán legnagyobb katonai baklövései

Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Fotó: thestar.com

 

5 hozzászólás a(z) “Hitler legnagyobb katonai baklövései” című bejegyzéshez

Lehetne folytatni a sort a Kurlandi katlanban bekerített német csapatokkal. A Norvégiában állomásozó szárazföldi és légi egységekkel. Azt hogy makacsul ragaszkodott Magyarország védelméhez és emiatt ide helyzete át az Ardennekből a 6 SS pc hadsereget és nem berlini irányba.

Én nem a baklövéseken, hanem a kezdeti katonai sikereken csodálkozom. A hadvezetés is egy tudomány és egy őrvezető csak egy őrvezető.Ezzel a vezérkar is tisztában volt, ma már tudjuk, hogy nem akarták a világháborút.
Ami azért nem ment senkit és semmit…

Még ezek után is lett volna esélye megnyerni a háborút! A legnagyobb hibáit nem is említetted…. Ha békén hagyta volna Amerikát, és a japánokat ráküldi a ruszkira, biztosan nyeri a háborút!

Der Angriff sollte dann viertens weitergeführt werden bis zur Abschneidung seiner letzten und größten Verkehrsader, der Wolga. Hier wurde nun als Ziel die Gegend gesetzt, die zwischen dem Knie des Don und der Wolga selbst liegt und als Ort Stalingrad bestimmt — nicht etwa, weil dieser Ort den Namen Stalins trägt — das ist gleichgültig —, sondern ausschließlich, weil das ein strategisch wichtiger Platz ist und weil wir uns im klaren darüber waren, daß mit der Ausschaltung des Dnjepr, des Don und der Wolga als Verkehrsstränge für Sowjetrußland dann das gleiche oder schlimmeres eintritt als für Deutschland eintreten würde, wenn wir den Rhein, die Elbe, die Oder und die Donau verlören.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.