Kategóriák
Történelem Utazás

A regéci sasfészek

A Rákócziak megszentelt földjén áll Regéc vára, ahol minden kő a magyar történelemről mesél.  Amit annak idején a Habsburgok parancsára földig romboltak 2016 nyara óta újra látogatható. Amit egykoron néhány jól irányzott robbantással elpusztítottak azt sok éves kitartó munkával, összefogással sikerült részben rekonstruálni.

A regéci váruradalom első írásos említése 1285-ből való, mikor is a második tatárjárás során a Baksa nemzetséghez tartozó Simon fia György (később a lengyelországi tatárjárás visszaverésekor is feltűnik a neve) itt vívott csatát az ellenséggel. A hely várként említése 1307-ből származik, amikor a vármegyének is nevet adó Aba nemzetségből származó Amádé itt állított ki oklevelet.

Vörösmarty Mihály, a költő szavaival élve: „Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért”. a regéciek elmondhatják, hogy küzdöttek a legnemesebbért. Egy apró közösség, Regéc lakói, önkormányzata, a lelkes segítők és a kivitelezők óriásit alkottak. Olyat, amely a múlt évszázadai után a jövő évszázadaiban is jelképe lesz a településnek.  Főnix módjára, haló poraiból új életre kelt Regéc vára.

Borsi: egykor és most!

Nagy dolog, hogy több, mint 300 év után újra eredeti magasságában pompázik az öregtorony. Ez az épület, s minden más, ami még elkészült nemzeti történelmünk dicső múltját, az Abákat és a Rákócziakat idézi meg. Különös tekintettel II. Rákóczi Ferencet, a kurucok nagyságos fejedelmét, aki gyermekkorának jelentős részét ezen falak közt töltötte. Itt szívta magába magyarságát, a hazaszeretet alapjait. Az államosítás után, a romvár utolsó  tulajdonosa a  szatmári békéből ismert Károlyi família volt.

A regéci vár, alatta Mogyoróska

A felújított regéci vár a hazafias nevelés erős bástyája lesz. Olyan hely, ahová határon innen és határon túli magyarok bátran elhozhatják gyermekeiket. A látogatóközpontnak köszönhetően más népek fiai is megismerhetik mit jelent nekünk Regéc, II. Rákóczi Ferenc, s gyönyörködhetnek a táj páratlan szépségében.

A történet pikantériája, hogy a regéci vár közigazgatásilag a szomszédos Mogyoróskához tartozik, megközelíteni viszont csak Regéc felől lehet, kivéve, akik vállalkoznak a terepmászásra.

II. Rákóczi Ferenc: a név kötelez!

A sok-sok befektetett energia, pénz akkor térül meg, ha sikerül a várat és a látogatóközpontot  megtölteni élettel, látogatóval. Ha keresnek egy csendes, nyugodt, de szép őszi kirándulóhelyet, akkor irány Regéc!

**Ajánlom figyelmükbe Csontos László: Bükki bujdosók című kisregényét, amely a regéci vár pusztulásának idején, a kora kuruc korban játszódik, a Zempléni-hegység “szomszédjában”.

Bükki bujdosók

**Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   https://hosting2168331.online.pro/public_html-ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik! Ossza meg barátaival is!

Fotó: magyarepitok.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük