Kategóriák
Történelem

Baklövések angol módra

Csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit. A hibáknál azonban vannak fájóbb dolgok, a baklövések. A német, szovjet kudarcok jó részét Hitler és Sztálin nyakába lehet varrni, az  angolt viszont a politikai, haderő irányítási eltérések miatt nem lehet egyértelműen Sir Winston Churchillébe, bár az ő felelőssége is benne volt. Íme egy csokorra való.

Mivel az Egyesült Királyság tengeri világhatalom volt, így az elkövetett baklövések többsége is valamilyen úton módon kapcsolódik a tengerhez.

A Force Z pusztulása. A japán veszély fokozódásával az angolok is erősítették a távolkeleti csapataikat. Elrettentő jelleggel oda vezényelték a legmodernebb csatahajójukat a HMS Price of Wales-t, s vele egy csoportot alkotott a HMS Repulse csatacirkáló. A tervekkel ellentétben azonban az Indomitable repülőgéphordozó nem érkezett meg, javításra szorult. A japánok az USA után, még melegében 1941 december 8-án megtámadták az Egyesült királyságot (ami automatikusan a Brit nemzetközösséget is jelentette a hadüzenetek után), akik malájziai partraszállást vizionáltak (valójában vízbivalyok voltak!).

Hitler legnagyobb katonai baklövései

Bevetési parancsot kapott a két “nagy vas” és néhány kisebb kísérőhajó. Közben kiderült, hogy nyoma sincs partraszálló csapatoknak Malájziában, viszont ők elkövették azt a hibát, hogy kiléptek az RAF szárazföldi telepítésű gépeinek a hatótávolságából, repülőgéphordozó nem volt a kötelékben – a japánoknak több sem kellett (december 10.). Erős bombázó és torpedóvető gépekből álló kötelékkel támadtak a hajókra. Az angolok bíztak a radarvezénylésű légvédelmi tüzérségben (HACS tűzvezetés), csak a hibákkal és képzetlenséggel nem számoltak, ami a két hajóba és sok száz tengerész életébe került. Ezzel megnyílt az út a japánok előtt a partraszállás előtt.

Szingapúr, Délkelet-Ázsia kapuja (kulcsa), az angol gyarmati birodalom fontos hadikikötője és erődje. A védművek és a beépített tüzérség nagy része a kikötőt biztosította a nyílt tenger felől. A japánok természetesen a másik oldalon, a Maláj-félsziget felől, a szoroson átkelve támadtak február 8.-án és fele katonával egy hét alatt megadásra kényszerítették az angol-ausztrál helyőrséget. A japán győzelemben nem kis szerepe volt az angolok több baklövésének, az erődök elhelyezkedése egy dolog, de a védőknek lett volna idejük a sziget védelmi rendszerének a hiányosságait korrigálni, elaknásítani a tengerpartot, lövészárokrendszerek, aknamezők és reteszállások kiépítése (mint tették például a szovjetek Leningrád, Moszkva, Sztálingrád közelében). A csapatok és készletek diszlokációja se volt megfelelő.

Banzáj! Japán legnagyobb katonai baklövései

Néhány nappal így is tovább húzhatták volna, kiégetve a japánok szűkös utánpótlását, de a főparancsnok nem ment bele a várhatóan nagy élőerő-veszteség miatt. Csúnya vereség és kapituláció lett a következménye a jóval kisebb japán expedíciós erők előtt. Kegyetlen japán fogság lett a “jutalma” az ausztrál, indiai, angol katonáknak. Az indiaiak egy része ráadásul beállt a japán oldalon szerveződő necionalista alakulatokba.

Dieppe-i rajtaütés (1942. augusztus 19). Az Atlanti fal egyik megerődített francia kikötőjét akarták a kanadai-angol csapatok ideiglenes elfoglalni, ami teljes kudarccal és óriási veszteséggel végződött. Első sorban azért, mivel az admiralitás első lordja a Prince of Wales és a Repulse elvesztésének a sokkja alatt nem kockáztatta a nehéz egységeit, így nem volt meg a szükséges tűzerő a német erődök és parti tüzérség lefogására, rombolásra, illetve hiányzott a védők légi bombázása, vadászok általi folyamatos zaklatása (RAF csak arra volt képes, hogy a német légi ellentevékenységet semlegesítse, de érdemi támogatást nem tudott adni). Ezen túlmenően a helyszínt hibásan választották meg, mert a védelemnek kedvezett. A rajtaütés teljes kudarcot vallott, aminek árát első sorban a kanadaiak “fizették meg”.

A harckocsik a parton ragadtak / The Canadian Encyklopedia

Csata a Dodekanészosz-szigetekért (1943. szeptember 8- november 22.) Az olaszok oldalváltása felkínálta a szövetségeseknek a Balkán elérését, ami az angolok régi vágya volt, az USA-t viszont nem érdekelte. Ennek megfelelően az angolok nyomultak be a vákumba. Pechjükre a legfontosabb szigetet, Ródoszt még beérkezésük előtt a németek gyors akcióval elfoglalták az olaszoktól, s ezzel biztosították a térség legfontosabb repülőterét. Az angolok ennek ellenére partra szálltak Kosz és Lerosz szigetein és arra készültek, hogy elfoglalják Ródoszt.

Baklövések amerikai módra

A németek gyorsabbak voltak, lerohanták Koszt (a hadifogságba esett olasz tisztek kivégzésével háborús bűntettet követtek el), majd hasonló tempóban akartak Lerosszal is végezni, de az RAF elsüllyesztette az invázióhoz szükséges nehézfegyverzetet és több száz katonát szállító konvojt. Ezzel több hetet nyertek, de a végzetüket nem tudták elkerülni. A német ejtőernyős és Brandenburg kommandós csapatok kombinált tengeri-légi művelet keretében bevették a szigetet, amiben az oldalt váltott olasz csapatok szerény harcértéke is szerepet játszott. Ezzel pontot tettek angolok balkáni elképzeléseire.

A Hollandiában indított Market Gardent (1944.szeptember 17-25) is sokan baklövésként könyvelik el- én nem, a terv 75 százalékát végrehajtották, csak a pontot nem tudták feltenni az i-re, vagyis az arnheimi Rajna-híd megszerzése nem sikerült (nem vették komolyan a holland ellenállás jelzését a feltöltésen lévő SS páncélosokról, „B” terv pedig nem volt), kudarc, de nem baklövés.

Sztálin katonai baklövései

Normál körülmények közt baklövésnek nevezhetnénk az 1939-40-es furcsa háború tétlenségét, azonban ez első sorban a franciák felelőssége, ugyanis a kontinensen ők voltak a “főnökök”, az angolok csak támogató erőt biztosítottak a BEF átküldésével. S mint tudjuk a francia tábornoki kar többsége fejben megállt az első világháborúnál. Tobruk elvesztésével kapcsolatban hezitáltam, hogy baklövés-e vagy Rommel zsenialitása. Utóbbi mellett döntöttem.

###    ###    ###

A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Kép: divingmuseum.org

Egy hozzászólás a(z) “Baklövések angol módra” című bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.