Kategóriák
Színes Történelem

Kőhalom is alig maradt, de rekonstruálják!

A tokaji vár jó pár ostromot átélt. Végül saját tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc romboltatta le, miután szabad elvonulásért cserében 1704 januárjában átadták a labancok. Ma már nyomát is alig találni, de rövidesen indul a várépítés- pontosabban rekonstrukció!

Már a tatárjárás idején kőrév védte a stratégiai jelentőségű átkelőhelyet a Tiszán, Tokajnál, amely a harcok során elpusztult. A XIV. század második felében kezdtek egy új vár építésébe a Bodrog bal partján, a Bodrogzugban (ahol a csendes zempléni folyócska a Szőke Tiszába ömlik).  Az első okleveles említése 1410-es. Aztán még jó párszor bekerült a magyar történelembe, ugyanis a török időkben megnőtt a jelentősége. Olasz mérnökök által megálmodott, modern kővár épült, amely tucatnyi ostromot látott, s párszor gazdát is cserélt három évszázados története alatt. A későbbi események miatt érdemes megemlíteni, hogy a szomszédos Szerencs szülötte, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben harc nélkül bevette, majd felújított, bővítette a várat.

A Tokaji Ferenc féle hegyaljai felkelés egyik központja volt.  A vár a II. Rákóczi Ferenc által fémjelzett szabadságharc kitörése után érdekes helyzetbe került, mint Rákóczi tulajdon, amelyben császári katonaság állomásozott.

A nagyságos fejedelem Szatmár várát ostromolta, de gyors bevételére nem volt esélye, mert  Glöckelsperg tábornok képzett, német katonasága ellen nem sokra ment a fegyelmezetlen, képzetlen kuruc had. Ezért a fejedelemnek kapóra jött, hogy 1703 őszé Bercsényi  ostrom alá  vette Tokajt. Ez valójában erős túlzás, jó esetben blokádról volt csak szó, hiszen a kurucok nem rendelkeztek ostromtüzérséggel, csak 3 db mezei ágyúval és 2 mázsa puskaporra. A nép viszont lelkes volt, a katonák is, amelyet a szökevények csak fokoztak, így elkezdték az ostromhoz szükséges előkészületeket.

Az Esterházyak fraknói krokodilja

Ezt követően levelet írt Rákóczinak és azt javasolta, hogy a fedező erőt hátra hagyva a gyalogsággal vonuljon Tokaj alá, akinek az említett okból kapóra jött Tokaj, de abból se lett győzelmi menet. Erről így vallott emlékirataiban: Megérkeztem után nem sokára hidakat verettem a Tiszán és Bodrogon és seregemet a vár száraz felli részére szállítám. Ezt  látván az ellenség, visszavonta embereit a félhold-sánczból.” A fejedelem tehát Tokaj alatt táborozott le, a lovasságának többségét pedig Kassa környékére küldte, hogy Montecuccolinak nehogy kedve támadjon kicsapni, esetleg hátba támadni. Rákóczi kedvét az se javította, hogy beköszöntött a tél és Magyarország leggazdagabb mágnásaként sátorban kellett laknia…

Tokaj 1664 körül

„Az 1704ík évi januárius első holdváltozása fagyot hozott; egy éj hidege megállitá a vizek folyását, a következő éjjel pedig annyira megerúsödött a jég, hogy a gyalogságnak kiadhattam a parancsot a rohamra.” A fejedelem terve az volt, hogy az egyik oldalon rebelliót csapnak, s magukra vonják a labancok figyelmét, a másik, a bodrogközi, kevésbé megerősített oldalt pedig megrohanják.

Egy dolog, amit Rákóczi és Bercsényi kitalált és más, amit ebből a kuruc katona felfogott és végre hajtott. Az elterelés olyan jól sikerült, hogy néhány katona a zajcsapás helyett tényleg megrohanta a várat, s át is jutottak a sáncon, a kőfalak által védett őrség viszont lepuskázta őket, s az elterelő akció ezzel idejekorán véget ért. Így a meginduló igazi rohamot az átcsoportosított védők visszaverték.

II. Rákóczi Ferenc: a név kötelez!

a labancok azonban respektálták a történteket (no meg azt is, hogy a legközelebbi komolyabb császári erők Egerben és Kassán voltak, jó messze) és tárgyalás indult a két fél közt, végül abban maradtak, hogy szabad elvonulásért cserében átadják az erődöt. Ez meg is történt. A labancok elvonultak Pestre, a hadianyag, közte az ágyúk, mozsarak és puskapor hátra maradt, amit Rákóczi később Eger bevételére használt.

Bor, történelem, Tokaj-Hegyalja!

A vár történetében ezt követően nem várt esemény történt, amelyet a fejedelem egyetlen mondattal elintézett emlékiratiban: a tulajdonában lévő várat (1704-5-ben lebontatta! Egyesek szerint bosszúból, mert a labancok lerontották az általa kedvelt Sárospatakot. De ez valószínűtlen, hiszen ezzel saját magának okozott volna kárt, ráadásul közel-távolban nem volt labanc. Valószínűbb, hogy éppen az utóbbi okból nem volt rá szüksége, üresen nem hagyhatta, az őrség pedig feleslegesen katonát és hadianyagot vont volna el a seregtől.

Diósgyőrben már felvonult a kivitelező:

A külső fallal folytatódik a várépítés!

A bontás és az idő megtette a magáét, a XXI. század elejére a nyom se látszott a hajdani várnak, amely régészeti feltárása 2007-ben indult meg. Ki is ásták az alapokat, ami megmaradt, most pedig a tervek szerint egy turisztikai projekt keretében  rövidesen megkezdődik a rekonstrukciója. A város honlapján olvasható az alábbi közlemény: „A forrás a tokaji sziget attraktivitásának fejlesztését foglalja magában (a tokaji Rákóczi-vár felújítását, környezetének rendezését valamint a sevillai Makovecz-pavilon másolatának Tokajban való felállítását) illetve a Bodrog parti lombkorona sétányt és a tokaji Kopasz-hegyen a kilátó kialakítását.”

A kora kuruc korban, a közelben játszódó történelmi kalandregényt ajánlom a figyelmükbe:

Bükki bujdosók

A Különleges küldetés című történelmi kisregény pedig Tokaj városában ér véget.

Különleges küldetés

*Ne várjon a bizonytalan megosztásokra, látogassa rendszeresen a https://hosting2168331.online.pro/public_html-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat!

Nyitókép: A tokaji vár a fénykorában

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük