Sok mindenen túl volt már az Ónod szomszédságában, a körömi mezőn táborozó kuruc országgyűlés, amikor 1707-ben, ezen a napon kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Visszaállították Magyarország függetlenségét, amelyet II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a szenátus vezetett.
Az ónodi országgyűlés a pénzügyekkel kapcsolatos heves vita során véres leszámolásba ment át (túróci követek lekaszabolása), amelyet követően elfogadták a hadiadó kiszabását (nemesekre is), hogy finanszírozni tudják a háború költségeit. Ezt követően a Habsburgok trónfosztása már simán ment.
A fejedelem –helyesen- nem akart király lenni, a trónra először a franciákkal szövetséges bajor fejedelmet szerették volna, mint a Habsburgok ellenségét, de több más variáció is felmerült – azonban a trón üresen maradt – egészen a szatmári békéig, mikor is a személyes szabadság és büntetlenség fejében az azt elismerő kurucok letették a hűségesküt a királyra. Aki pedig nem, az ehette a száműzöttek keserű kenyerét, ráadásul minden vagyonát elkobozták.
Így járt II. Rákóczi Ferenc mellett jó barátja, Bercsényi Miklós generális, aki a trónfosztást követően ezt mondta: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé” (Ami érdekes tőle, hiszen vitézsége elismeréseként a Habsburgoktól kapott grófi címet. A szatmári béke után lengyel, majd török emigrációban élt, Rodostóban hunyt el, s a fejedelemmel együtt 1906-ban Kassán újratemették. fia Bercsényi László, Rákóczi egykori testőr kapitánya túl tett apján vitézségben, Franciaország marsallja lett. Az 1726-ban kötött házasságából 12 gyermek született, 6 élte meg a felnőtt kort, s csupán 3 élte túl a 88 éves korában elhunyt apát).
Aztán még volt két másik trónfosztás (1849, Kossuth kormányzóként látja el az államfői tisztséget, 1921, Horthy ugyancsak, mint kormányzó viszi tovább), mire tényleg megszabadultunk a Habsburgoktól. Legalábbis, mint uralkodótól, mert a rendszerváltás után újra megjelentek Magyarországon Ottó vezetésével, igaz már egészen más húrokat pengetve… A drága magyar testvérek értékelték a váltást, amit az is jelez, hogy fia, György jelenleg hazánk franciaországi nagykövete (aminek állítólag származása miatt nem igazán örülnek a franciák).
**A thökölyánus kora kuruckor végnapjait mutatja be Csontos László Bükki bujdosók című történelmi kisregénye, amely Rákóczi bejövetele utáni örömteli időkben ér véget. Kaland, harc és hétköznapok. Aki kedveli a Tenkes kapitányát, ezt is fogja! Ajánlom figyelmükbe!
***Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a http://www.kazivilaga.com-ra, s tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!