Kategóriák
Közélet Történelem

Kassa, 1941.06.26.

Három azonosítatlan, de vélhetően szovjet bombázógép mért légicsapást 1941. június 26-án ebédidőben Kassa városára, amely következtében 32-en elhunytak. A körülmények tisztázása nélkül a legsúlyosabb választ hozta a magyar politikai vezetés, s az Országgyűlés jóváhagyásával hadba léptek a Szovjetunió ellen.

Mint tudjuk régről vannak szlovák, román, német változatok, de realitása egyiknek sem. Ezen túlmenően a szovjet verziót erősíti az is, hogy a szomszédos Szlovákia már hadban állt a SZU-val, s vélhetően navigációs hiba következtében az 1938-ban visszacsatolt Kassa kapta az Eperjesnek szánt bombákat. Ezt erősíti a képen látható, fel nem robbant szovjet 100 kg-os légibomba is.

Ezen túlmenően ugyan ezen a napon azonosított szovjet repülőgépek géppuskázták a Kőrösmező- Budapest gyorsvonatot Tiszaborkútnál. Ebben az esetben is valószínűleg céltévesztés történnt, mivel a románok már harcban álltak a szovjettel, s a vonat légvonalban olyan 30 km-re lehetett az akkor érvényes magyar-román államhatártól. A szovjet gépek egyébként több helyen megsértették a magyar légteret a Kárpátokban. Ezek azonban az akkori műszerezettség mellett bármelyik féllel előfordultak.

Biztos, ami biztos, Nyikolaj Saranov szovjet nagykövet cáfolta, hogy ők lettek volna (az csak a zárd orosz levéltárakból derülhetne ki, hogy valójában mit tudtak és mit nem), ami vélelmezhető, a galíciai  Stanislaw elleni magyar megtorló bombázás miatt a szovjet nem üzent volna hadat.

Téves légitámadást is lehetne sorolni jó párat, a teljesség igénye nélkül: Írország, Svájc, Svédország kárára, amit a megtámadottak letudtak diplomáciai tiltakozással, illetve az USA például kártérítést fizetett Svájcnak az elszenvedett anyagi és humán veszteségek miatt. Egy dolog biztos, a szovjetnek nem állt érdekében, hogy a Barbarossa első csapásából felocsúdva tovább gyarapítsa ellenségei számát, akárcsak Magyarországnak sem volt érdeke a hadba lépés. Azt ekkor a német vezetés nem kérte, s nem várhatott tőle semmi érdemi eredményt. Naivitás, hiúság, vetélkedés a románokkal?

Ki bombázta a Vatikánt?

Érdemes megfontolni, amit egykori egyetemi tanáron, Romsics Ignác, Széchenyi-díjas professzor  nyilatkozott ma, az évforduló apropóján: „I. Ferenc József és miniszterei 1914 nyarán éppen egy hónapig gondolkodtak rajta, hogy elküldjék-e a hadüzenetet Szerbiának, vagy sem. Horthy Miklósnak és környezetének elég volt egy-két óra.” Ez az ő hibájuk, sőt, politikai bűnük. Harcba vitték az országot meggondolatlanul, amely végét jól ismeri mindenki… pusztulás, szovjet megszállás.

Na, de vissza Kassához! A cikkben szereplő két kép rokoni úton került hozzám digitalizálásra és publikálásra.  Anno a történelem iránt érdeklődő gyerekként nagy érdeklődéssel néztem végig Gabi bácsi fotóalbumát, a 30-as, 40-es évek Magyarországáról. Hivatásos katonaként a kassai helyőrségben teljesített szolgálatot, s mellette hobbifotós, aki a bombázás utáni kárhelyeket. A borítóképen egy ház romjai (rendőr biztosította a helyszínt, mellette vélhetően a tulajdonos, a másikon pedig a fel nem robbant, cirill betűs szovjet repülőbomba – miután az utászok körbe ásták.

 

***A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük