Kategóriák
Történelem

A vesztest kirúgták, a győztest kivégezték!

 

A napóleoni háborúk idején a trafalgári győzelem után az angolok több helyen megtámadták a spanyol gyarmatokat. Buenos Aires ellen két hadjáratot is indítottak, de mind a kettő vége csúfos vereség lett. A vesztest leváltották, a győztest viszont két évvel később kivégezték!

A spanyol örökösödési háború végén az angol South Sea Company kereskedelmi jogokat szerzett Latin-Amerikában, de a briteknek egy saját bázisra (mint Hong Kong Kínában vagy Szingapúr Délkelet-Ázsiában) is szüksége volt. A kereskedők és a katonák is egyet értettek abban, hogy erre a legalkalmasabb hely a Rio de la Plata torkolat térsége. Nelson trafalgari győzelme gyakorlatilag elvágta a spanyolokat a gyarmatoktól, ami lehetőséget jelentett az angoloknak a támadásra és meg is tették. A frissen előléptetett Beresford tábornok a 71. gyalogezreddel és tüzérséggel partra szállt a mai Argentinában és bevonult Buenos Airesbe, a spanyol csapatok Montevideóban (Uruguay) várták a támadást.

San Martin Hannibalt idéző győzelme

Az alkirály elmenekült. Gyakorlatilag ölükbe hullott a 45 ezres város, de a francia származású Santiago de Liniers vezetésével a spanyolok összeszedték magukat, s a milíciával kiegészülve ellentámadásba mentek át, elfoglalták a Buenos Aires körüli stratégiai pontokat. Az angolok augusztus 14-én kapituláltak.

A hódításról nem mondtak le, csak rájöttek, hogy jóval nagyobb erőre van szükség. 1807-ben John Whitelocke altábornagy kapta a megbízatást és hozzá 15.000 katonát, amely ebben az időben európai viszonylatban is komoly erőnek számított, a gyarmatokon pedig óriásinak.  Kemény ostromban bevette a több ezer katona által védett Montevideót (mind a két fél mintegy 600- 600 katonát vesztett élőerőben és nagy számú spanyol hadifogoly), majd partra szálltak Argentinában és június 28-án (európai idő szerint számolva, ami az időeltolódás miatt a helyszínen június 27-e volt) 23 hajóról 11.000 katonával partra szállt Argentínában. Július 1-jén komoly harcok törtek ki a két fél közt a város határában. Az angolok a teljes erő bevetése helyett felszólították a spanyolokat a megadásra.

Magyar huszárok Mexikóban

A hadműveleti szünetet kihasználva az alkirállyá választott Liniers összegyűjtötte a fegyveres erőket (beleértve a helyi milíciát, elődje tartva a függetlenedés veszélyétől nem akart fegyvert adni a kreolok kezébe), a város polgármestere pedig sáncok ásását, palánkok emelését rendelte el.  A visszautasítást követően az angolok minőségi fölényükben bízva úgy döntöttek, hogy módszeres, bombázáson alapuló ostrom helyett egy lendületes rohammal beveszik a várost. Július 4-én 12 angol menetoszlop hatolt be Buenos Airesbe, ahol utcai harcokba bonyolódtak az igen csak vegyes összetételű védőkkel (a spanyol tengerészgyalogosok, helyi milicisták mellett még egy zászlóalj afrikai néger is harcolt!). akik a magas házakról az egri nők mintájára forró vizet és olajat a nyakukba öntve mindent bevetettek. Az angolok ennek ellenére több fontos pozíciót elfoglaltak, de a városközpont még a spanyolok kezén volt. Tekintettel a magas veszteségekre (5-én a nap végére 70 tiszt és mintegy 1000 katona esett el vagy sebesült meg) Whitelocke 24 órás fegyverszünetet javasolt, amit Liniers nem csak elutasított, hanem ellentámadásba lendült. A logisztikai hátteret biztosító hadihajókat  lőtávon kívülre kényszerítették, s ezzel elvágták az utánpótlást.

Kanadában verték meg először az amerikaiakat

Mivel az angol parancsnok lebecsülte a városi harc jelentőségét és nem tette meg a szükséges intézkedéseket időben (elfoglalt városrészek megtisztítása, megfelelő összekötő erők, hátvéd elhelyezése) ezért az ellentámadás igen érzékenyen érintette őket. Az angolok egy részét bekerítették, s véres városi harc tört ki és igen érzékeny veszteségeket szenvedtek. Végül augusztus 12-én fegyverszünetet kötöttek a felek, amelyben Whitelocke kötelezte magát, hogy 2 hónapon belül kivonul. Ennek eleget is tett. S nem csak Buenos Airesból, hanem Montevióból és minden más, elfoglalt spanyol területről távozott az angol expedíciós haderő (hátra hagytak ellátásra 400 súlyos, nem szállítható sebesültet). A becslések szerint az argentinok 600 főt vesztettek (halott, sebesült, együtt) a britek 311 halottat, 209 eltűntet (többsége dezertőr), 679 sebesültet és mintegy 1600 hadifoglyot.   A felek szabadon bocsátották a foglyokat. Hasonló volt a megállapodás, mint amely alapján a franciák kivonultak Egyiptomból

Egyiptomi kaland: Napoleon nélkül nem ment

A vert sereg hazaérkezése után nem maradt el a felelősségre vonás. John Whitelocke-t még ebben az évben hadbíróság elé állították Angliában és Montevideo (nem kikényszerített) feladása miatt megfosztották rangjától.

Yorkért égett a Fehér Ház és a Capitolium

A győztes sem örülhetett sokáig, sőt, rosszabbul járt, mint a vesztes! Ugyanis miután kitört a spanyolországi felkelés (és most az angolokkal szövetségben harcoltak a franciák ellen) a gyarmatokon is fordult a kocka. Tartva a gyarmatok önállósulásától Liniers-t leváltották, elfogták és a lakosság körében tapasztalt népszerűsége miatt 1810 augusztus 10-én kivégezték (megelőzendő a függetlenedést).

*** Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   https://hosting2168331.online.pro/public_html-ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Borítókép: Csata Buenos Airesben (1807)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük