Kategóriák
Film Közélet Színes Történelem

Szeleczky Zita, a szőke démonból háborús bűnös

Szeleczky Zita bő két tucat filmben szerepelt, felkapott színésznő volt, majd 1945-ben, a szovjetekkel a sarkában nyugatra emigrált. A népbíróság teljes vagyonelkobzásra és 3 évre ítélte, mint háborús bűnöst, később agyonhallgatták.  A Gül babával (1940) idézem meg feledhetetlen alakját.

Olimpikon tornász szeretett volna lenne és híres színésznő lett belőle! Szőke naiva, akibe a fél ország férfinépe szerelmes volt, ( diák koromban találkoztam egy idősebb íróval, aki a régi időkről mesélve, majd fél évszázaddal később is áradozott szépségéről). Egy szemtanú így idézte fel: “Emlékszem egy miskolci színházi diákelőadásra, amelyben a művésznő játszotta A Noszty fiú esete Tóth Marival című darab főszerepét. Óriási élmény volt! A diákközönség tombolt, csoda, hogy nem szakadt le a karzat.”

Drakula, akarom mondani Lugosi Béla szülinapjára

A színház mellett két tucat magyar és egy olasz filmben szerepelt, feljutott a csúcsra, amit az is jelez, hogy a kor legnagyobbjaival filmezett együtt: Jávor Pállal, Csortos Gyulával, Kabos Gyulával, Páger Antallal, Tolnay Klárival, Mezei Máriával… Azúr expressz, Bercsényi huszárok, Gül baba, Egy éjszaka Erdélyben (1941, velencei filmfesztiválon díjat kapott), Tentazione (1942, olasz film, magyarul Kísértés)… Színpadon volt Júlia és Lebstück Mária, sőt még Tóth Mari is.

Szeleczky Zita nótázik:

Németül is dalra fakadt:

A háború alatt kötelességének érezte, hogy járja a kórházakat, biztassa a sebesült katonákat. Elképzelhetik mit éreztek a bakák, mikor a mozivásznon látott díva ott állt ágyuk mellett (hálából a nemzet kishúga becenevet kapta tőlük). A rádióban is buzdított a honvédelemre, aszovjetek elleni harcra. A háború befejezése után a bulvársajtóban elterjedt, hogy öngyilkos lett, valójában 1945 márciusában nyugat felé elhagyta az országot. Ausztriában, Olaszországban élt menekültként, majd Argentínába távozott, ahol emigráns magyar és német színházakban szerepelt, egy spanyol nyelvű film is összejött, majd az USA-ba települt. Itt is folytatta a magyar kulturális missziót. A népbíróság távollétében 3 év szabadságvesztésre ítélte, a rendszerváltás után, 1993-ban rehabilitálták.

Karády, a díva, az embermentő, az emigráns

Pályája csúcsán állt 1940-ben, amikor a Nádasdy Kálmán által rendezett Gül baba, zenésfilmben játszott. A minőséget jelzi, hogy a később három Kossuth-díjjal elismert Bán Frigyes volt a technikai vezető. A férfi főszerepet, Gül babát Kőmíves Sándor alakította, leányát, Leilát pedig Szeleczky Zita, főbb szerepekben: Jávor Pál és Makláry Zoltán.

https://videa.hu/videok/film-animacio/gul-baba-1940-cjViTW8wO1coE666

A kommunisták bukása után rendszeresen hazajárt, majd Érden telepedett le és 1999-ben, 84 éves korában, ezen a napon hunyt el. Nekézsenyben (BAZ megye) nemes ősei családi kriptájában temették el.

Fejfáján ez olvasható: Szépséget a békében, hitet a háborúban, vigaszt az összeomlásban, reményt a hontalanságban. Adhat-e valaki ennél többet nemzetének?

A csodálatos Krencsey Marianne

Nyugodjon békében!

Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com-ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Fotó: internet, archív Mezei Máriával (balra Szeleczky).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük