Kategóriák
Történelem

Festung Pressburgot kipukkasztotta egy ezredes!

Hitler 1944 decemberében Festung Pressburggá nyilvánította Pozsonyt, amelyet a német helyőrségnek az utolsó emberig, utolsó töltényig kellett volna védenie. Ezzel szempben  Conrad freiherr von Ohlen und Adlerscron ezredes és vezérkara a szovjetek közeledtekor elvonult nyugatra. Elmaradt a csata, a város megúszta az értelmetlen pusztítást.

Budapestet és a legtöbb festungot valóban foggal, körömmel védték a németek, különösen az SS csapatok. Elég csupán Budapest pusztulását említeni. Néhány kivétel volt csupán, amely erősíti a szabályt, ezek közé tartozik Pozsony.  Miközben  a szovjetek Budapest bekerítésére készültek Adolf Hitlernek volt ideje arra, hogy 1944 december 14-én erőddé nyilvánítsa Pozsonyt. Conrad freiherr von Ohlen und Adlerscron ezredest december 22-én nevezték ki a festung parancsnokává. Megkezdődött a város stratégiai pontjainak a megerősítése, illetve a kritikus infrastruktúra, első helyen a Duna híddal (egykoron Ferenc József nevét viselte, még a magyarok építették 1890-ben).

Budapest elárulása

Ahogy a front közeledett és a birodalom az utolsókat rúgta az ősi sziléziai nemesi családból származó, polgári gondolkodású ezredes meghasonlott, mivel egyik oldalról világos parancsot kapott,  miközben pontosan tudta, hogy semmi értelme nincs. Esetleg pár nappal később tudják a szovjetek északról bezárni Bécs körül a gyűrűt, de ér-e ez annyit, hogy a földig romboljanak egy patinás, műemlék várost és elpusztuljon sok ezer polgára? Az ezredes a lelkiismeretére hallgatott, s meghozta a döntést. Az április 1-jén tartott utolsó tiszti értekezleten közölte, hogy elvonulnak nyugatra és senki se állt fel, hogy letartóztassa a führer parancsának a megszegéséért. A német helyőrség (és a szlovák kollaboránsok) ezt követően távoztak Pozsonyból. Csupán a stratégiai jelentőségű Duna hidat robbantották fel április 2-ről 3-ra virradó éjjel. A műemlékeket megkímélték.

karpatenblatt.sk

A szovjet 7. gárda hadsereg csapatai a pozsonyszőlősi (Vajnory) repülőtér elfoglalásával április 2-án indították a pozsonyi hadműveletet a Dunai flotilla és a 27. páncélos dandár támogatásával. A német frontcsapatok helyőrség és megállási parancs hiányában egyszerűen átvonultak a városon és csak a szovjet előretörést lassító, szórványos utóvédharcokat folytattak. Az ezeréves határt képező Morva-folyó nyugati, osztrák oldalán vonultak védelmi állásba.

Úgy sikerült a budai kitörés, mint a Horthy kiugrás…

A Duna jobb partján, a  Ferenc József-híd hídfőjét képező Ligetfalu (Engerau) 1938-tól a birodalomhoz tartozott, s az egykori csehszlovák erődöket felhasználva komoly védelmi körzetet építettek ki az oda rendelt 1700 magyar zsidó munkaszolgálatossal (az elhunytakat a temetőben hantolták el). A híd felrobbanása után felgyújtották a laktanyákat, raktárakat, vasútállomást és elkezdték az erődkörlet kiürítését. A szovjet 46. hadsereg csapatai április 4-én vonultak be Ligetfaluba, a 7. hadsereg pedig április 4-én estére foglalta elfoglalta/felszabadította Pozsonyt.  Néhány nappal később, kemény, véres csatában sikerült átkelniük a Morva-folyón.

Menekülés a pokolból

Conrad freiherr von Ohlen und Adlerscron ezredest 1945 április 14-én halálra ítélték az engedély nélküli visszavonulásért, de a nagy fejetlenségben az ítéletet nem hajtották végre.  A háború után bankigazgatóként dolgozott Németországban, majd a Bodeni-tó mellett élte a nyugdíjasok boldog életét, 85 éves korában hunyt el.  Pozsony városa az adósa maradt… s mi magyarok is, legalább egy köszönömmel, hogy nem lövette szét kőbe vésett történelmünket.

A fasiszta diktátorok bukása

*Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   https://hosting2168331.online.pro/public_html-ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik! Ossza meg barátaival is!

Borítókép:  youtube.com

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük