Kategóriák
Történelem

Égjen Moszkva!?

Hitlert mágnesként vonzották a fővárosok. Az ellenállás megtörése érdekében szétbombáztatta Varsót, Belgrádot, súlyos légicsapásokat mértek Londonra.Moszkva se maradt ki. A Luftwaffe július 21-én indította a december 6-ig tartó bombázó kampányát, de csak minimális károkat tudtak okozni.

Hitler már a Barbarossa megindításától Moszkvára fókuszált, a város azonban az első hetekben a Lufwaffe hatókörén kívül volt.  A Baltikum és Belorusszia elfoglalása után azonban változott a helyzet, s július 19-én kiadott 33. direktívában kiadta a parancsot, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni Mosszkva bombázását a 2. légiflottának.  Ezzel kapcsolatban elrendelte bombázóerők ideiglenes átcsoportosítását nyugatról a Szovjetunióba erősítésként.  Azt is közölte – Göebbels még a naplójába is beleírta-, hogy hivatalos indoklás: Bukarest és Helsinki szovjet bombázásának a megtorlása. A közvetlen cél, hogy megzavarják a szovjet hivatalok, apparátus szervezett kitelepítését.

Máltai csata: 2 év, 5 hónap, 1 hét, 2 nap

Azonban egy dolog, hogy mit remélt Hitler, de az első napok hallgatása, zavara után Sztálin és a szovjet gépezet is magához tért, s Hitler módszereit ismerve elkezdték Moszkva légvédelmének az erősítését, a lakosság kiképzését, az álcázást. Az Állami Védelmi Bizottság július 9-ei rendelete (ukáza) értelmében a főváros légvédelme a következő erőkből állt: 602 vadászgép, 796 közepes kaliberű légvédelmi ágyú (85 mm-es és 76- mm), 248 db. 37 mm-es légvédelmi ágyú, további 330 légvédelmi géppuska, 918 légvédelmi reflektor, 124 záró léggömb, valamint 6 radarállomás a légi célok észlelésére. A légvédelmi tüzérség többségét a város határában, kör alakban helyezték el, az álcázás érdekében lehetőleg erdőben.

Ezen túlmenően tudni kell, hogy Moszkva alatt hosszú metróhálózat volt lefektetve, amelyet óvóhelyekké alakítottak, az aranyozott templomtornyokat zöldre festették, bevetették a dazzle álcafestést és a maszkirovka minden módszerét.

A lakosságot pedig gyakorlatokkal trenírozták, hogy mindenki tudja a dolgát,ha eljön az idő. Mivel a város jelentős része fából épült több ezer önkéntes tűzoltó csoportot hoztak létre. Természetesen elrendelték a forgalom korlátozását és az éjszakai elsötétítést.

Amikor a D-day miatt bombázták a magyar vasutat

A szovjet/orosz források szerint a város légvédelme jobb volt mint Berliné vagy Londoné.Július21-én  este  indította a bombázókampányt a Luftwaffe 195 gép, Do 17 Z, Ju 88 A és He 111-esek bevetésével. A gépek három irányból, az országutakat és vasútvonalakat követve támadtak a városra. A szovjet vadászok igyekeztek megbontani a német alakzatokat és zavarni a célzott bombázást. A légvédelmi tüzérség is dolgozott, nem takarékoskodtak a lőszerrel. A források szerint 16 ezer közepes és 13 ezer könnyű tüzérségi lőszert használtak el, a géppuskák pedig 130 ezer lövést adtak le! Annak idején szigorúan titkos volt, de már hozzáférhető az NKVD  összegzése : 123 romboló és 4960  gyújtóbombát dobtak le, amelyek következtében 103-an meghaltak és 662-en megsebesültek. Katonai létesítmény területén 36, a vasúton 8 tűz keletkezett, amelyet megfékeztek a tűzoltók, bő két tucat lakóház semmisült meg, ipari üzemekben is voltak kisebb károk.

A V-2 kilövők helyett Hágát bombázták le

Alekszej Laskov tábornok, hadtörténész tanulmánya szerint a szovjetek hurrá jelentése szerint 22 ellenséges repülőgépet lőttek le, a német dokumentumok és az előfogott repülők tanúvallomása szerint 6-7 gépet veszettek el (lezuhant vagy kényszerleszállt), illetve jó pár súlyosan megsérült. A légvédelmi tüzérek, tűzoltók körében “csillaghullás” volt, de a történteket elemezve vezetési hiányosságokat is feltártak és intézkedtek a korrekcióról, illetve túl soknak találták a lőszerfelhasználást (cél helyett zónalövés).

Többet nem voltak képesek ennyi gépet bevetni Moszkva ellen, mint július 21-én. A következő éjjel már csak125 indult  a város ellen…

Sztálin kucevói dácsája /dreamstime.com

Összességében csúfos kudarcot vallott a bombázó kampány, mert a méreteihez képest nem okoztak komolyabb károkat Moszkvában.Érdekesség, hogy Sztálin Moszkva melletti dácsájában a háború kitörése után légvédelmi bunkert alakítottak ki, illetve álcázott 30 mm-es gépágyúkat telepítettek, hogy a németek ne tudjanak mélyrepülésben, célzott csapást mérni a létesítményre.

Amikor a Luftwaffe legyőzte a Kriegsmarinet!

*** A közösségi média  algoritmusai kiszámíthatatlanok, ha tetszett a cikk, látogassa rendszeresen a https://hosting2168331.online.pro/public_html-ot és tallózzon, olvasson! Több száz cikk várja!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük