Kategóriák
Történelem

Nelson sört és sajtot küldött legyőzőjének

Ha  elhangzik Horatio Nelson admirális neve, akkor a művelteknek beugrik, hogy  napoleoni háborúk, Trafalgar, esetleg Abukir. A nagy győzelmek, bezzeg a csúfos vereségről kevesen tudnak, amelyet a Kanári-szigeteken szenvedett el Gutierez altengernagytól 1797 július végén.

Az angol flotta volt az úr az óceánokon, s ezt nyögték is a francia-spanyol szövetségesek. Jervis admirális éppen Cadizt blokírozta vegyes eredménnyel, amikor értesült róla, hogy az amerikai spanyol gyarmatokról a Kanári-szigetekre futnak  be a szállítmányok.  Az 1797-es áprilisi sikeres rajdolás után a flotta parancsnoka úgy döntött, hogy Nelsont oda küldi egy hajórajjal és tengerészgyalogosokkal Santa Cruz de Tenerife elfoglalására (zsákmányolásra). Nelson július 14-én indult egy flotillával (3 nagy tűzerejű sorhajó és több kisebb egység, összesen mintegy 4000 tengerész és gyalogos, 400 löveg) és 17-én ért a szigetek térségébe.

A tenerifei mészárlás

A spanyolok se aludtak. Az áprilisi rajtaütésből okulva Antonio Gutierez altengernagy elrendelte az  erőd megerősítését, földsáncok emelését és megkétszerezte a tüzérséget (91 löveg), a kikötő védelmére volt egy kuttere, s a milíciával és egy francia hajó legénységével együtt mintegy 1700 embere volt.  Az erőviszonyok  Nelsonnak kedveztek. Ennek megfelelően július 22-én éjjel megindította a partraszállást, a két célpont ellen 39 csónakkal, amelyek egy ágyút vittek.  A világos éjjelen azonban a spanyolok észrevették a hívatlan látogatókat és heves ágyútüzet nyitva visszaverték.

Az angolok előre vonták a fregattokat, s a tűztámogatásukkal partra tették a tengerészgyalogosokat. A nap tüzérségi párbajjal telt, majd éjjel újabb, nagyobb partraszállást hajtottak végre a támadók. A  spanyol tüzérség heves tüzében a Fox kutter elsüllyedt (a kapitány és 17 matróz megfulladt). A tengerészgyalogosok heves rohammal végül elfoglalták a  mólót és az ott lévő lövegeket megfordítva lőtték a spanyolokat. A visszavonulókat követve betörtek a városba, de elakadtak, mert a milícia a házak ablakaiból is tüzelt.

Az angolok egy másik ponton is partra tettek csapatokat,akik szerencsésen csatlakoztak a városban lévőkhöz. Nelson az egyik csónakban utazott, amikor egy muskétagolyó átütötte a jobb felkarját, a csónak visszafordult, súlyos sebesülése miatt nem tudta vezetni a csatát (jobb karja jelentős részét amputálták).

A vesztest kirúgták, a győztest kivégezték!

Troubridge, a zászlóshajó kapitánya vette át a parancsnokságot és levélben felszólította a védelem vezetőjét, adja fel az erődöt, vagy felgyújtja a várost. Gutierez erre azzal válaszolt, hogy a városban és a parton indított ellentámadást egyszerre. Az angolok két tűz közé kerültek. A szorult helyzetben a hajó kapitánya újabb levelet küldött az ellentengernagynak, amiben méltányos feltételek mellett szabad elvonulást kért.

A spanyol rendkívül nagyvonalúan hozzájárult, az angolok a fegyvereiket is magukkal vihették, cserében nem gyújtották fel a várost (s ígéretet tettek, hogy később nem támadják meg). Még a partra szorult angolok hajókhoz jutását is segítette. Nelson csúfos vereséget szenvedett: 250 fő meghalt, 128 megsebesült, 1 kutter elsüllyedt, miközben a spanyol veszteség mindössze 30 halott és 40 sebesült volt.  Egyébként élete legpokolibb helyének nevezte Tenerifét.

Ezt érzékelteti az is, hogy hazaérkezése után levélben köszönte meg Gutierez nagyvonalúságát, mellékelten angol sört és sajtot küldött. Gutierez ezt spanyol borral és sajttal viszonozta.

Egyiptomi kaland: Napoleon nélkül nem ment

***Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   https://hosting2168331.online.pro/public_html -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük