Kategóriák
Történelem

Drazsa Mihajlovics, a csetnikvezér

Draguljub „Drazsa” Mihajlovics botcsinálta hadseregtábornok, a csetnik mozgalom egyik atyja, jobboldali szerb nacionalista, a Nagy-Szerbia eszme híve. A főcsetniket 1946 július 17-én végezték ki kollaboráció és háborús bűncselekmények miatt Belgrádban.

A szerb királyi hadsereg tagjaként részt vett a két Balkán háborúban (vitézségéért kitüntették), majd az első világháborút is végig harcolta. Később katonatisztként, katonai diplomataként folytatta szolgálatát. Tekintettel a német veszélyre javasolta, hogy osszák szerb, horvát, szlovén részre a király hadsereget és vonják vissza a hegyekbe, a határon és a köztes területeken pedig a gerilla harcmodort alkalmazó osztagok (csetnikek) működjenek. A javaslatot elvetették, de nagy figyelmet váltott ki.

Ravna Gora ( Valjevo és Csacsak közt), Drazsa Mihajlovics emlékműve

A háború kitörése Celjében, szlovén területen érte. Az összeomlás ellenére nem tette le a fegyvert, hanem elkezdte összeszedni a királyi hadsereg (VKJ) tisztjeit, katonáit Szerbiában, hogy folytassák a harcot. Azonban hamar rájött, hogy a kevés emberrel és fegyverrel nem érdemes a németek (és egyéb megszállók) ellen harcolni, mert annak a szerb lakosság issza meg a levét. Ezért hosszú hónapokon keresztül szervezkedett, de nem harcolt. A szovjetek megtámadása után, 1941 őszén kétszer is személyesen találkozott Titoval, a kommunista partizánok vezetőjével, aki az azonnali harcot szorgalmazta.  Nem tudtak megegezni, Mihajlovics szerint Tito idegen (szovjet) érdekeket képviselt és elrendelte a partizánok megtámadását, amivel kezdetét vette a polgárháború.

Böhme és a tömeges megtorlás

Közben volt amikor a németekkel is harcoltak Szerbiában- de jóban volt a német báb Nedicscsel- , máskor meg az antikommunista együttműködésről tárgyalt velük. Az olaszokkal jóban volt Boszniában és Montenegróban, de harcolt a bosnyákokkal és a horvát usztasákkal, néha a magyarok ellen is.

A csetnik csoportok eleinte együttműködtek a Románia és Bulgária felől 44 szeptemberében szerb területre érkezett szovjetekkel, akik viszont a lengyel AK-hoz hasonlóan lefogta  a csetnikeket. A többiek levonták a megfelelő következtetés… 1944 őszén előfordult, hogy egyszerre háborúztak a partizánokkal, szovjetekkel, bolgárokkal, németekkel. A megszállók összeomlását érzékelő Nedics rendszer hívei – számukra legkisebbet rosszat választva – csatlakozott a csetnikekhez.

S ha mindez még nem lenne elég, 44 augusztus végéig Mihajlovics az emigráns királypárti szerb kormány minisztere és a honi erők főparancsnoka volt! Tárgyalt és részben együttműködött az angolokkal – ellátmányt is kapott amíg azok át nem nyergeltek Tito mellé. Az Európát nem ismerő amerikaiakkal szakítottak vele utolsóként.

Menekülés a pokolból

Mihajlovics segítette a lezuhant szövetséges pilóták kimentését – amiért posztumusz amerikai kitüntetést kapott – és Horthyhoz hasonlóan bízott az angolszász adriai partraszállásában. Miután rájött, hogy ebből semmi se lesz (45 márciusa) az usztasákkal és partizánokkal egyaránt összecsapva visszahúzódott a bosnyák-szerb hegyekbe a leghűségesebb embereivel.

A zelengorai csatában 45 május 10-14 közt a titoista hadsereg jól felszerelt csapatai tüzérségi és légi támogatással gyakorlatilag megsemmisítették a csetnik haderőt. Mihajlovics és pár száz embere viszont sikeresen kitört és eltűntek a hegyek közt. Vadászból űzött vadak lettek, akiket sorban levadásztak.

Végül Drazsát is elfogták 46 március 13-án (1. változat: magukat amerikainak kiadó jugó ügynökök tőrbe csalták, 2. változat: bizalmi embereit elfogták és elárulták a rejtekhelyét), bíróság elé állították. kollaboráció és háborús bűnök miatt elítélték és 1946 július 1t7-lén Belgrádban (8 társával) kivégezték. 2015-ben rehabilitálták. Érdekesség, hogy három gyermeke közül egyik fia és a lánya a partizánok oldalára állt, a másik fia viszont vele tartott és 45 májusában elesett. Unokája, Vojiszláv – aki 2006-ban kezdeményezte Drazsa rehabilitálását – 1999-2000-ben Belgrád polgármestere volt!

A fasiszta diktátorok bukása

Szögezzük le, koncepciós perben ítélték el (például nem engedték tanúskodni a kimentett szövetséges pilótákat) de megérdemelte a halált, mert rengeteg ártatlan, főleg más nemzetiségűeket mészároltak le. Magyar szemmel is megdöbbentő, hogy egykori főhadiszállásán, Ravna Gorában monumentális emlékművet emeltek hívei. A vezért túlélte az eszméje (lásd Arkan).

**A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Fotó: internet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük