Kategóriák
Történelem

A szikszói törökverés

Abaúj déli kapuja, Szikszó városa  Szolnok eleste után a hódoltsági zónába esett,  a török háromszor is megtámadta a várost. A legjelentősebb az 1588-as volt, amelyen azonban rajta vesztettek, mert a Rákóczi Zsigmond egri várkapitány (később erdélyi fejedelem) által vezetett végvári vitézek az október 9-én vívott csatában szétverték őket.

1588-ban nem holmi rabló portya, hanem büntetőexpedíció indult Szikszó ellen. A mezőváros ugyanis eredménytelenül alkudozott a törökkel a fizetendő adóról, s azt nem fizette meg, sőt a kóbor rablókra hivatkozva sáncot és palánkot építettek, valamint megerősítették a templomot – vagyis készültek a védekezésre, a környező végvárak pedig segítséget ígértek.

Így kezdődött Nándorfehérvár ostroma

Szinán budai pasa nagy sereget gyűjtött össze Pest mellett és Kara Ali fehérvári szandzsákbég vezetésével indultak útra. Füleknél csatlakoztak a környékbeli helyőrségek nélkülözhető harcosai. A krónikák szerint 4000 gyalogosból és mintegy 6000 lovasból állt a sereg, köztük jelentős számban voltak a kor legjobban képzett katonáinak számító janicsárok. A had négy nagyobb ágyút is hozott magával. Fülekről október 5-én Rimaszécs- Putnok- Sajószentpéter útvonalon haladtak Szikszó felé. A védelmet Rákóczi Zsigmond, egri várkapitány szervezte. A magyar és német sereg Szendrő váránál gyülekezett, a létszáma mintegy 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból állt (más források szerint 4000 fő). A török előőrs október 8-án kora délután ért Szikszóra.  Ekkorra a  lakosság többsége, a nők, gyerekek és öregek összeszedték a legfontosabb értékeiket és elmenekültek a városból. A harcképes férfiak a fallal körbe vett református templomba vették be magukat. A rohamozók a falat leküzdve a templomba is bejutottak. Az utolsó védők a toronyba szorultak vissza. A győztesek pedig kirabolták és felgyújtották a várost, majd a Bársonyos-patak völgyében vertek tábort és védelemként szekérvárral vettek körbe.

Beesteledett mire a Rákóczi vezette keresztény haderő megérkezett. Bátran rárontottak a közben csatarendbe állt törökökre, akiket az égi Szikszó fényei megvilágítottak. A hullámzó, heves ütközetben a janicsárok már felülkerekedni látszottak, amikor egy merész lovasrohammal sikerült leválasztani a török jobb szárnyat, majd elfoglalták a centrumban felállított tüzérséget. Az ágyúkat megfordítva a keresztények tüzet nyitottak a kontyosra. Közben az egyik közeli dombról egy német kürtös az érkező csapatok jelét fújta. A demoralizált török erre táborát hátra hagyva megfutott.  Közülük sokat levágtak, foglyul ejtettek a vitézek, voltak akik vízbe fúltak, sőt a feljegyzések szerint a vidék népe is elégtételt vett a menekülőkön. A pontos számukat nem tudjuk, de vélhetően sok száz fős veszteséget szenvedtek el a menekülés közben.

Nem bírt a török a “rozzant juhakollal”

A források szerint a magyarok birtokába került 30 lófark és zászló, 4 sugárágyú, 482 ló és 600 társzekér, vagyis a teljes trén. A zsákmányt igazságosan szétosztották egymás közt a győztesek, majd a súlyos sebesültek kivételével visszaindultak váraikba. A csatatéren 1744 török hullát számláltak meg, akiket közös sírokba temették. Kara Ali megsebesült, Musztafa szécsényi bég elesett. A győztesek 7 tisztet, valamint 410 magyar és 220 német közvitézt gyászoltak.

A török békeszegésről értesülte a halvérűnek tartott Habsburgok jóváhagyásával Kékkőn (ma Szlovákia) vettek elégtételt a végváriak.  A külső vár elfoglalását követően tüzet gyújtottak és leégett az erőd. Tekintettel a közelgő télre ezzel véget is ért a bosszúhadjárat.

A Habsburg-verő Bocskai

***Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com   -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Borítókép: a szikszói csata, metszet

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük