Kategóriák
Történelem

Egy konfliktus háttere: cukor, fűszer, ópium

A hollandok miután berendezkedtek a mai Indonéziában belevágtak a rendkívül jövedelmező cukorgyártásba, amihez kínai munkásokat vittek be, aztán jöttek a kereskedők és az illegális bevándorlók. A gyarmati hadóságok fellépését kínai felkelés követte, a hollandok és a bennszülöttek pedig lemészárolták őket. Aztán néhány év múlva a kínaiaké lett a teljes biznisz…

Egy ideig úgy mentek a dolgok, ahol a hollandok megálmodták. A XVIII. száza elején a jórészt szorgalmas kínaiakkal működtetett cukormalmok (üzemek) és fűszertelepek öntötték a pénzt (még a répacukor előtti időkben járunk).  A kínaiak kereskedelembe is beszálltak (fűszer felvásárlás), s idővel elkezdték saját társadalmukat kiépíteni, s immáron a gyarmati hatóságokat megkerülve (néha megvesztegetve) újabb és újabb telepeket hoztak létre, ami feszültséget okozott az őslakosokkal, lévén a gazdasági fölényüket bizony kihasználták velük szemben a meggazdagodott kínaiak. Az ópium kereskedés kvázi kínai monopólium lett. A kínai közösség egyre erősebb lett, s egyre több volt a konfliktus is. A gyarmati hatóságok ezért elkezdték kitoloncolni az illegális bevándorlókat, ami összeütközéshez vezetett.

A Teknősisten csodakardja

A kolóniát vezető tanács egy része 1740 október elején erélyesen fel akart lépni, hogy megakadályozza az összecsapást, még a másik része azon a véleményen volt, hogy a kínaiak sosem lázadnak fel. Rövidesen kiderült utóbbiak tévedtek, ugyanis október 7-én a kínai munkások fellázadtak, felfegyverkeztek és kiraboltak, felgyújtottak két cukorgyárat Batavia közelében. A rend helyreállítására kivezényelt 50 holland katonát is megölték. Elszabadult az indulatok.

A hollandok 1800 katonát és a milíciát vetették be ellenük. A városban kijárási tilalmat vezettek be, a kínaiaknak be kellett szolgáltatniuk a szúró és vágó eszközöket.  A katonák megtizedelték a lázongókat, miközben a bennszülöttek közt olyan pletykák terjedtek, hogy a bevándorlók szolgává akarják tenni őket, meg nemi erőszakot követnek el, amely hatására Java több részén spontán pogromok törtek ki, illetve felégették a kínaiak házait (lásd a nyitóképet). S mint ilyenkor lenni szokott a vétlen civileket szenvedtek a legtöbbet, nőket, gyerekeket, betegeket is megöltek.

A holland katonaság megtámadta Kampung Gading Melatit, ahol összegyűltek a menekültek és lázadók. A harcokban mintegy 450 holland katona és 800 kínai halt meg. A hollandok vérdíjat tűztek ki a lázadók fejére, amely következtében ugyan csak sok ártatlant öltek meg a bennszülöttek. A szomszédos szultánátusok pedig igyekeztek lezárni a határaikat a menekültek elől. A hollandok végül november 2-án jelentették be a harcok befejezését és rendelték vissza a csapataikat.

Kis Bécs, a kínai zsidó menedék

A vérengzésekben becslések szerint mintegy 500 holland és bennszülött halt meg illetve 10000 kínai.   Vaclkenierst, a holland parancsnokot később letartóztatták. A mészárlásban való részvétele és egyéb vádak miatt a bíróság halálra ítélte, majd az újabb eljárás befejezése előtt a börtönben meghalt. A történtek nagy felháborodást váltottak ki Hollandiában, amely hatására az elhunyt fiának kártérítést fizettek.

A cukoripar megszenvedte a vérengzéseket.  Holland telepesekkel akarták fellendíteni, de nem jött be az ötlet. Ezért a Holland Kelet-India társaság eladta a földet a gyarmaton élőknek, akik meg kínaiaknak adták bérbe… A kör bezárult. Újabb kínaiak telepedtek le Jáván, majd Batávia városában is. A cukorgyártás után kezükbe vették a kereskedelmet is. A hollandoknak már rég semmi köze Indonéziához, de a bennszülött-kínai probléma ma is létezik.

Pu Ji – egy báb élete

Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a http://www.kazivilaga.com   -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik

Borítókép: Batavia, a kínai negyed felégetése

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük