Kategóriák
Film Színes Történelem

Októberi vasárnap: dilettantizmus és árulás

Nem kaptam napszúrást (ebben a párás, ködös időben nehéz is lenne) tudom, hogy péntek van ma, de a cím nem is máról, hanem 1944. október 15., vasárnapról szól. Az elfuserált kiugrásról, a dilettáns előkészítésről és az idegen érdeket szolgáló árulókról. Film is készült az eseményekről Októberi vasárnap címmel.

A megszállottakat és nagyon naivokat leszámítva mindenki tudta, hogy a végjátékához közeledett a második világháború. Az oroszok már az Alföld közepén jártak, a fő front lengyel földön a Visztulánál, nyugaton pedig a Rajna- német határ térségében, az olasz csizmán pedig elhagyta a szár közepét. Az öreg Horthy, aki konzervatívként utált minden szélsőséget, így a fasisztákat is belátta, hogy itt az ideje kiugrani a német szövetségből, mert az az ország pusztulását hozza. Azt is belátta, hogy legnagyobb sajnálatára nem tud különbékét kötni az angolszászokkal, a szovjetekkel kell egyezségre jutnia. Meg is kötötték a megállapodást Moszkvában, tehát adott volt a lehetőség, hogy olasz, román, bolgár, finn mintára kiszálljunk a vesztes háborúból. A végrehajtása azonban magyarosra sikeredett.

A vaskereszt magyar lovagjai

A kormányzó proklamációja hiányos volt, a fegyveres erőknek nem adott világos parancsot, így még a leghűségesebb, a Kárpátokban harcoló 1. Hadsereg is lábhoz tett fegyverrel várta, hogy mi fog történni. A németek és őket mindenben kiszolgáló nyilasok viszont fel voltak készülve, hiszen a kémeknek, spicliknek köszönhetően jól informáltak voltak. Budapesten ellenállás nélkül megszállták a stratégiai pontokat, fegyveres harc csak néhány helyen tört ki,  városban, vidéken pedig gyakorlatilag mindenütt azt figyelték mi történik a fővárosban. Skorzeny kommandója csapdába csalta és elrabolta Horthy kisebbik, életben lévő fiát, Miklóst (Mickey akció – valójában Nicky volt a beceneve), majd megindultak a vár felé. A testőr ezred tudta egyedül, hogy mi a dolga, megállította a németeket. Patt helyzet alakult ki.

Horthyt megzsarolták, s a megtört aggastyán beadta a derekát, elrendelte az ellenállás beszüntetését, majd lemondott és átadta a hatalmat Szálasinak.  Családjával – kivéve a lágerbe szállított Nickyt – Németországban internálták.  A kritikus pillanatokban Lakatos Géza tábornok, miniszterelnök elvesztette a kezdeményezést, amit később azzal indokolt, hogy várta Horthy utasítását, az események irányításához szükséges hatalommal nem rendelkezett.

Horthy világháborús baklövései

Ami viszont tény, hogy sem ő, sem a még meglévő Horthy-hű vezető nem tette meg a minimális biztonsági intézkedéseket sem. Elfelejtették, hogy a nácik és a nyilas kiszolgálóik részéről azonnal és kemény ellenlépések várhatóak.  Bukarest esetéből se tanultak, ahol a kiugrás bejelentését követetően a felajánlott 48 órás kivonulási lehetőség helyett átmentek támadásba, csak a románok erre fel voltak készülve. A fiatal király azzal kezdte, hogy lecsukatta a román fasiszták vezetőit, nem a németek zárták körbe a királyi palotát, hanem a románok a német követséget és főparancsnokságot, a király ráadásul biztos, ami biztos a legmegbízhatóbb katonái kíséretében a Kárpátokba hajtatott, védett helyre. Horthynak is javasolták utazzon a Kárpátokba, az 1. Hadsereghez…

A nyilas puccs hatására a Kárpátokat védő Miklós Béla hadsereg parancsnok és Kéry Kálmán tábornok (anno volt szerencsém beszélgetni vele a kiugrási kísérletről az Országházban. Azt mondta, ha világos parancsot kapnak, akkor azt az 1. hadsereg végrehajtotta volna), néhány tiszt és egy-két ezer harcos átment az oroszokhoz, de a katonák döntő többsége letette a hűségesküt Szálasira és folytatta az értelmetlen háborút.

Adódik a kérdés, hogy mit vesztettünk?- hiszen így is, úgyis szovjet megszállás következett volna. Nos, annyit, hogy egy sikeres kiugrás után – mint történt a románoknál, finneknél, bolgároknál – valószínűleg pár nap alatt az ország jelentős részén átszalad a háború. Reálisan számolva a németek legkorábban a Duna vonalán, de lehet csak a Rábánál tudták volna megfogni a frontot, ami azt jelenti a gyakorlatban nem lövik szét az országot, nem pusztul el a nemzeti vagyon 40 százaléka “csak” mondjuk 10, nem hal meg 200 ezer ember, “csak’ 20 körének ezer… a még fegyverben lévő magyar katonák nagy része nem kerül orosz fogolyként a Dombaszba és Szibériába… Ennyit vesztettünk Horthy és közvetlen töketlenkedésén, no meg a nyilasok árulásán. Mert ne feledjük, utóbbi is kellett ahhoz, hogy a németek el tudják fojtani a kiugrási kísérletet. Egyébként a bénázás ellenére legalább az olaszos megoldás elérhető lett volna.

A kiugrási kísérletről készült Októberi vasárnap (1979) című, Kovács András által rendezett, a hitelesség kedvéért fekete-fehérben készített magyar filmdráma itt látható két részben:

 

Ajánlom figyelmükbe, mert hűen mutatja be az eseményeket, a nem cselekvés, nem vállalunk személyes felelősséget folyamatát. Bács Ferenc és Mécs Károly nagy alakítása ez a film. A sztárvendég, régi ismerős: Klaus Maria Brandauer.

A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a  http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat!

Budapest elárulása

Borítókép: Német királytigris Budapesten /Bundesarchiv

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük