Kategóriák
Színes Történelem

Keleti nyelvzsenik, nyugati makogók

Horthy tökéletesen beszélt németül, de nem találta meg a közös szót Hitlerrel, Mussolini törte a nyelvet, mégis megértették egymást, Antonescuval francia tolmácsolás mellett jött össze a führer, aki a németen kívül egy nyelven se szólalt meg hivatalos megbeszélésen. Sztálin féltucat nyelvet értet valamilyen szinten, mégse került közel egyetlen külföldi politikushoz sem.

Kezdjük Horthy Miklóssal, aki soproni gimnazistaként jól megtanult németül, a tengerészeti akadémián pedig franciául és angolul, a diáktársaitól, valamint Fiume utcáit, kocsmáit járva ráragadt az olasz és a horvát is. Folyékonyan beszélte őket, de a korábban említettekkel ellentétben nem az irodalmi nyelvet. Ferenc József szárnysegédjeként hosszú éveken át német környezetben élt, beszélt, akárcsak a flottához visszatérve. Annyi biztos, hogy amikor hazatelepült ráfért a frissítés a magyarjára. Nem tudom mi igaz abból a máig terjedő hírből, hogy a család ekkoriban otthon németül beszélt.

Félszavakból is megértették egymást

A kiváló németje ellenére Hitlerrel mégsem találták a közös szót, ami nem nyelvi problémára vezethető vissza, hanem a származásra, vagyis Horthy az arisztokratákhoz hasonlóan felkapaszkodottnak tartotta az osztrákból lett nagynémet vezért, Hitler meg Horthy konzervativizmusa bosszantotta.

Benito Mussolini, az olaszok ducéja folyékonyan beszélt franciául, aminek fiatalon hasznát is vette. Megtanult németül is, ami a pályafutása második felében kamatozott. Hitler ugyanis úgy tekintett rá és a fasiszta mozgalomra, mint az idősebb testvérre. Szimpátiával. Mussolini férfiként és politikusként is hiú ember volt, s imponálni akart Hitlernek, ezért átváltott németre és tolmács nélkül tárgyaltak. Megértette magát, de mint Paul-Otto Schmidt, a führer főtolmácsa megjegyezte nem beszélt olyan jól németül, mint gondolta. Viszont Hitlerrel mégis megtalálták a közös hangot. Mondhatni az elvbarátokból barátok lettek.

A rendszerek változnak, a vadász szenvedély örök

Ha már Hitler, akkor róla azt tartják, hogy a németen kívül más nyelven nem beszélt. Az iskolában franciából és latinból is megbukott. Ezekkel nem is próbálkozott, viszont Lord Boothby szerint angolul, ha kezdetleges szinten is, de ki tudta fejezni magát. Ezt személyesen is tapasztalta, mivel Wagner mániája miatt Hitler hatalomra kerülése után nem sokkal Berlinbe látogatott, s a Gestapo felvetette a találkozó lehetőségét a kancellárral. Este, négyszemközt, tolmács nélkül találkoztak, s a führer, ha kezdetleges angollal is, de felvázolta az osztrákokkal és csehekkel kapcsolatos elképzeléseit neki. Kérte továbbítsa az angol vezetők felé, hogy semlegességre törekszik velük szemben.  Schmidt, az említett főtolmács szerint Hitler hivatalos találkozókon sosem szólalt meg semmilyen idegen nyelven.

Joszif Viszarionovics Sztálin gyakorlatilag két nyelvű volt, grúz az anyanyelve, a papneveldében pedig tökéletesen megtanult oroszul. A legendárium szerint a szemináriumban megtanult ógörögül és latinul, amit inkább úgy finomítanak általában, hogy tanulta és valamilyen szinten elsajátította.  Amit ritkábban említenek: ógrúzt (a liturgia nyelve) is tanult és énekkaros lévén sok ószláv egyházi dalt is tudott, ismert.

Ezen túl még a Kaukázusban ráragadt valamennyi a kereskedők nyelvéből, az örményből.  A szocdemek, kommunisták közt is voltak örmények, de a témával foglalkozók szerint Sztálinhoz hasonlóan kétnyelvűek voltak és oroszul beszéltek vele. Németül viszont alap szinten megértette magát. Ez segítette a karrierjében is, ugyanis Lenin ezt figyelembe véve 1913-ban két hónapra Bécsbe küldte, hogy tanulmányozza a monarchia nemzetiségi politikáját.

Churchill és Sztálin – s mire gondolhattak közben? Fotó: winstonchurchill.com

Visszatérő vitatéma, hogy Sztálin beszélt-e angolul vagy sem? Ami tény: az olvasás után a mozi volt a kedvenc hobbija. A Kremlben rendszeresen tartottak zárt vetítést, s az orosz filmek mellett sok külföldit is leadtak) amelyek döntő többségét Sztálin betiltotta). A külföldiek közül Chaplin volt a favorit, de szerette a westerneket is. Minden bizonnyal látta párszor a fiatal Ronald Raegant is, de tuti nem gondolta, a leendő USA elnök van a vásznon…

Canaris: Egy élet Németországért

A filmezés közben sok minden rá ragadt, s ravasz kaukázusiként többet sejtetett, mint tudott.  Bevett szokása volt, hogy a frászt hozta a tolmácsaira, amikor pár szót mondott angolul, mert nem tudták mennyit ért, tesztelni pedig érthető okokból egyikük se merte. Lánya, Szvetlána, aki jól beszélt angolul leplezte le a disszidálása után. Azt is elárulta, hogy anno azért nem találkozhatott Roosevelttel és Churchillel, mert apja attól tartott kibeszélik a háta mögött.

Az átlag angol már a XIX. század végén, a XX. század első felében is úgy volt, hogy elég nekik egy nyelv, hiszen na fél világ azt beszéli. Mivel a diplomácia nyelve a második világháború előtt a francia volt, ezért akik nagy ívű politikai pályára készültek iskolásként tanultak franciául. Néhány meg is tanulta, de a többségük rettenően törte, beleértve Winston Churchillt is. Ettől függetlenül, ha nagyon kellett, akkor megértette magát „franglaisül”. Ugyanis beszédét angol szavakkal keverte, illetve nem tudta/akarta megjegyezni a szóvégi mássalhangzók ejtését. A kényszer nagyúr, 1940-ben franciául intézett rádióbeszédet a szövetségeseihez! Itt hallgatható meg:

 

Azt kevesebben tudják, hogy valamennyit németül is tudott. Felesége megjegyzése szerint kevésbé, mint franciául, viszont jobb volt a kiejtése (végül is, mind a kettő germán nyelvcsaládba tartozik.

Vissza Hitlerhez. Köztudott, hogy Mussolini után a román Antonescu marsallt kedvelte a legjobban, pedig áthághatatlan nyelvi akadály volt köztük. Hitler ugyebár nem tudott románul, Antonescu meg németül.  Schmidt, a főtolmács angolul és franciául tökéletesen beszélt, a román vezér is az utóbbiból, így aztán a francia lett a közvetítőnyelv.

Hitler nagyra tartotta Mannerheim marsallt, a kiváló finn főparancsnokot, későbbi köztársasági elnököt, akinek svéd volt az anyanyelve. Mint a cári gárda tisztje,  aki ráadásul orosz nőt vett feleségül, érthetően oroszból is perfekt volt. A németje is kiváló. Hazatérte után finnül is megtanult, hogy anyanyelvükön tudjon szólni a katonáihoz.

A korszaknak volt még egy nyelvzsenije. Az eddigiek után nem meglepő, hogy kelet-európai személyről van szó, aki még magyarul is folyékonyan beszélt! Jozef Tisoról, a Szlovák köztársaság első elnöke. Sztálinhoz hasonlóan a papneveldében kupálódott ki, csak a grúznál magasabb szinten tanulta az idegen nyelveket. Az anyanyelve szlovák, de mint említettem jól beszélt magyarul,  megtanult németül is, s mint szláv, minden bizonnyal nem volt olyan nehéz neki a horvát és a szerb nyelv elsajátítása. A végére hagytam, de mint felszentelt pap latinul is tudott.

Mit csinált Sztálin elvtárs a szabadidejében?

Hitlerrel meg is találta a közös szót, Horthyékkal sajnos nem, pedig amikor Csehszlovákia az utolsókat rúgta felmerült a lehetősége, hogy a szlovákok is csatlakoznak Magyarországhoz. Tisoéknak garanciát kértek a szlovák többségű megyék közigazgatási autonómiájára, illetve nyelvi autonómiát kért, csak nem kapott rá garanciát, ezért -a németekre támaszkodva- az önállósodás útját választották. Egyébként az ötletet a lengyelek is támogatták, mivel ők minél hosszabb magyar-lengyel közös határt szerettek volna…

A nyelvzseni kategóriát erősítette további két keleti, kommunista vezető, Josip Broz, a mozgalmi nevén Tito, aki horvát-szlovén szülők gyermeke, partizánvezér, majd jugoszláv diktátor lett a háború után. Egyesek szerint még magyarul is értett (valamennyit). A másik, a délvidéki származású magyar zsidó, Rosenfeld Mátyás, akit Rákosiként ismer az ország…

A fasiszta diktátorok bukása

A felsoroltak közül a keletiek nyelvtudás tekintetében klasszissal jobbak voltak a nyugatiaknál.  Ebben a térség kevert etnikai viszonyai és az iskolázottság játszotta a főszerepet (Sztálinnál és Tisonál a papi szeminárium, Horthynál és Mannerheimnél pedig a katonai iskola, a hadsereg). Kijelenthető, hogy ennek hiányában az említettek egyike se jutott volna el a csúcsra, még a nyugatiak (Churchill, Mussolini, Hitler) egyikének se befolyásolta érdemben a nyelvtudása /vagy annak hiánya.

**Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Borítókép: Horthy és Hitler, tolmács nélkül (fotó: internet archív)

 

2 hozzászólás a(z) “Keleti nyelvzsenik, nyugati makogók” című bejegyzéshez

Nem feledkeztem meg, de az említett személyek mellett csak epizodista volt, nem fér bele mindenki az összeállításba, pl. Vojtech Tuka, az első szlovák miniszterelnök is kimaradt, pedig a szlovák mellett tökéletesen beszélt magyarul, tudott franciául, németül, s a csehen se csodálkoznék.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük