Kategóriák
Közélet Történelem

Vay Ádám főkapitány emlékére (I.)

Vajai Vay Ádám, avagy ahogy emlegetni szokták, a „kuruc Vay Ádám”, a nemesi előnévnek megfelelően a Szabolcs vármegyéhez tartozó Vaján született 1657. május 11-én. II. Rákóczi Ferenc bizalmas híve, udvari főkapitánya, aki az emigrációba is követte urát.

A Vay család magyar, református vallású Szabolcs vármegyei birtokos família, amely őseinek első okleveles említése a tatárjárás utáni vajai adománylevélig vezethető vissza. A család történetében V. Dénes volt az személy a XIV. század második felében, akinél felbukkant a vajai előnév.  A felemelkedésük a XVII. században kezdődött.

Vay Ádám, mint említettem a családi birtokközpontban Vaján született, de azt sosem birtokolta, ugyanis az öröklési rendnek megfelelően az idősebb fiú, a bátyja, Vay Ábrahám vitte tovább. Ezzel ki is alakult a Vay család két fontosabb ága, Ádám és Ábrahám vonala. A mai megemlékezés témáját ugyan nem érinti, de fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Ábrahám vonalából származó egyik ág a Borsod vármegyéhez tartozó Alsózsolcán telepedett le. Az 1802-ben itt született báró Vay Miklós Borsod vármegye főispánja volt, majd az országos politikába kilépve az Országgyűlés felső házának, vagyis a főrendiháznak volt az alelnöke, pályafutása csúcspontjaként 1888-tól pedig elnöke.

No, de térjünk vissza kuruc Vay Ádámhoz! 1679-ben feleségül vette nagyiváni Fekete László füleki vicekapitány árvaságra jutott Erzsébet nevű leányát. A frigyből négy gyermek született, egy fiú és három leány. Neje halála után újra nősült, báró Zay Annát vette nőül. Ebből a frigyből is négy gyermek született. Megint egy fiú és három leány.  A leányok kiházasítása révén rokoni kapcsolatba került a Bethlen, Kemény, Teleki, Dujardin, Rhédey, Wass, Gerhard famíliákkal, amelyek közül több igen jól csengésű név Erdélyben, s ennek még szerepe lesz később Vay Ádám életében.

Tanulmányait Sárospatakon, a híres református gimnáziumban végezte, de nem fejezte be. Fiatal korában nemesi udvarokban szolgált, majd Thököly kuruc seregében katonáskodott, ahol az akkor magas főtiszti rangnak számító ezredesi címig vitte és Kisvárda várkapitánya volt. Ezt követően politikai pályára lépett, mikor is 1687-től Szabolcs vármegye követe volt a pozsonyi országgyűlésen.

Később élte a birtokos nemesek megszokott életét, a felvidéki Ajnácskő várából igazgatta a birtokát, de a vármegyei közélet is érdekelte. II. Rákóczi Ferenccel a rendelkezésre álló iratok szerint 1700-ban ismerkedett meg, nevezetesen egy  hegyaljai szőlő és egy falu árával kapcsolatban már bő fél évszázados  pereskedés folyt a Rákócziak és a Vayiak közt. II. Rákóczi Ferencnek és Vay Ádámnak sikerült megegyezéssel pontot tennie a per végére. A két férfi közt kölcsönös tisztelet, megbecsülés alakult ki, amely hatással volt mindkettőjük további életére.

Eljutottunk az 1701-es évhez, amikor is a török háborúk lezárását követően ismételten felszínre kerültek a magyar nemzet politikai sérelmei. A Habsburg-ház túlterjeszkedése, önkénye elégedetlenséget váltott ki a nemesség körében. Az udvari kamarilla azonban résen volt és besúgóin keresztül értesült a rendi szervezkedésről, amely élén a fiatal herceg II. Rákóczi Ferenc és barátja, gróf bercsényi Miklós állt.  Az összeesküvők a spanyol örökösödési háború keretében XIV. Lajos, a napkirály támogatásával, nemzetközi garanciák mellett szerették volna visszaszerezni Magyarország régi jogait. A bécsi udvar a levél elfogását követően elérkezettnek látta az időt, hogy lecsapjon az embrionális állapotban lévő összeesküvésre. Számos nemest tartóztattak le.  Rákóczit nagysárosi birtokán fogták el, Vay Ádámot pedig Ajnácskőn. A letartóztatásokról értesülő Bercsényi Lengyelországba szökött, s innen folytatta a szervezkedést, amelyhez a sikeres szökését követően II. Rákóczi Ferenc is csatlakozott.

Az összeesküvés gyanújával elfogottakat, így Vay Ádámot is Bécsújhelybe szállították. A várbörtönben folytak a kihallgatások.   Mivel a gyanúsított nem beszélt németül, így a kérdéseket lefordították Magyarország akkori hivatalos nyelvére, a latinra. Vay latinul válaszolt, amit visszafordítottak németre. Vay Ádám végig tagadta, hogy bármi köze lett volna az összeesküvéshez, állította, hogy arról nem is tudott. Társaira nem tett terhelő vallomást. Tárgyi bizonyíték nem volt ellene, így másfél éves rabság után szabadon engedték azzal a feltétellel, ha életében még egyszer fellép a Habsburgok ellen, akkor fővesztés és teljes vagyonelkobzás lesz a büntetése.

Pénzügyi szempontból éppen jókor jött az összeesküvés a Habsburgoknak, ugyanis a lefoglalt Rákóczi, Bercsényi és egyéb birtokokból származó jövedelemmel sikerült feltölteni a kincstárt. Ez jól bevált bevételi forrás volt az udvarnál, elég csupán a Wesselényi féle összeesküvésre utalni, amelyből I. Rákóczi Ferencet, a vezérlő fejedelem édesapját csak óriási váltságdíj és várainak a többségének az átadása fejében sikerült kiváltani. Az elkobzott rebellis magyar birtokok pedig feltétlen udvarhű, általában német földesúrnál, bérlőnél kötött ki. Nem csak bevételhez jutottak, hanem saját klientúráját is erősítette az udvar.

De térjünk vissza újra Vay Ádámhoz. Szabadulása után Bécsbe utazott az ügyeit intézni. Mivel nyolc vármegyében voltak birtokai nyilván nem kis feladatot jelentett másfél év után a visszatérés. Amint végzett a birodalmi fővárosban hazatért Ajnácskőre. Itt érte a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc szabadságharc kitörésének a híre. Családjával bezárkózott a várba. Elég idős és tapasztalt volt már, hogy ne ugorjon fiatalos hévvel az első hírre.

A feljegyzések szerint 1703 szeptember 1.-jén találkozott először Rákóczi kurucaival, mikor is lovasok jelentek meg a vár alatt.  Egyik fél sem lőtt a másikra. Vay Ádám állítólag 5 hordó borral kedveskedett a kurucoknak, akik miután megitták a nedűt tovább álltak, Vay pedig a legtöbb jómódú nógrádi és honti nemeshez hasonlóan a felvidéki Gács várába  menekült. Azonban rövidesen ide is elértek a kurucok és a nemesek október közepén feladták az erősséget. A győztesek a hangadókat, köztük Vay Ádámot Rákóczi tokaji táborába vitték.

 Tokaj  a 46 éves Vay Ádám életének fordulópontja lett. Mint említettem, már három éve ismerték és becsülték egymást II. Rákóczi Ferenccel. Nem bizonyított, de Vay valószínűleg informális szinten tudott az 1701-es összeesküvésről, amelyben szerepet is szánhatott neki Rákóczi, mint a Kelet-magyarországi református köznemesség egyik szószólójának. A herceg tudta, hogy Bécsújhelyben nem árulta el.

1703 június 16-án Vereckénél lépett újra magyar földre II. Rákóczi Ferenc csekély, főleg lengyel zsoldos sereg és az Esze Tamás által vezetett, rosszul felszerelt felkelő kíséretében. A nehéz kezdet után megtörtént a csoda. A tiszaújlaki révnél győztek a kurucok a kivezényelt huszárok felett és átkeltek a folyón. A hősies csatát így írta le később Jókai Mór:

„Úgy hullottak el a rongyos gárda, a meztelen hősök csapásai alatt, mint a fürjek a pusztában. Ocskay elébb szétverte őket, azután útjokat állta, hogy ne menekülhessenek. Nekiszorította a Tisza mocsarának. Egy összekeverült tömeg lett belőlük, ami egymást gázolta bele a vízbe. Kende János volt az ezredeskapitányuk. Egészen beszorultak már a mocsárba, nem is gondolhattak többé a védelemre.”

Ezt követően a kuruc lovasok hetek alatt beszáguldották Kelet-Magyarországot. A bujdosó szegénylegények után a köznemesek jelentős része is a szabadságharc mellé állt. Sok város, vár is megnyitotta kapuit Rákóczi hadai előtt. Erőt kevés helyen kellett alkalmazni, császári helyőrség pedig alig volt a vidéken, mivel a sorezredek javát elvezényelték a spanyol örökösödési háború miatt a nyugati hadszíntérre. Egymás után vették be a vármegyéket és a romantikus kezdet után elérkezett a tudatos állam- és hadszervezés időszaka. A nagyságos fejedelem gyorsan megtalálta mind a két feladatra az embereit. A fejedelmi udvart Vay Ádámra, a köznemesek körében ismert, a bécsújhelyi tapasztalatok alapján megbízható személyre, sereget pedig barátjára, a tapasztalt katonára, Bercsényi Miklósra bízta.

A Gács várából a tokaji táborba érkező Vay Ádámot a ránk maradt dokumentumok először 1703. október 24-én említik udvari kapitányként,  amit más néven udvari marsallként emlegetnek. Ezt a tisztséget a szabadságharc végéig betöltötte. Komoly szervezői képességeket igényelt a fejedelmi udvar megszervezése és irányítása, amelyhez hozzá tartozott az udvari ezredek irányítása is. Továbbá megkapta Munkács várának a parancsnokságát is, amely jelképes fontosságú volt a Rákóczi család történetében és katonai szempontból is jelentős erőd volt. Az állam ideiglenes vezető szervét, az udvari tanácsot 1704 februárjában a miskolci táborban hozták létre. A testület elnöke Vay Ádám lett, aki, mint a felsorolásból kiderül egyszerre több fontos vezetői tisztséget is betöltött. Ezen utóbbi tisztségét a  szécsényi országgyűlésig tartotta meg. Ekkor az udvari tanácsot a szenátus váltotta fel. Vay elnöksége automatikusan megszűnt, de szenátorként tagja lett az új testületnek.

A történészek magyarázata szerint nem bizalomvesztés áll a történtek mögött, hanem az állam vezetésének bővítése, átszervezése. Amíg az udvari tanácsban a református köznemesség volt a vezető erő, addig a szenátusban már nagyobb számban megjelentek a katolikusok és a főrendek is. A kezdetekhez képest kiszélesedett a szabadságharc területe és társadalmi bázisa. Amíg Kelet-Magyarország református többségű volt, addig a Dunántúl és a Felvidék katolikus. A kezdeti sikerek után pedig számos főrend is a kurucok oldalára állt.  Az állam vezetésének átszervezésével ezt követte le Rákóczi és az országgyűlés. A fejedelem és az udvari marsall személyes kapcsolata változatlan maradt.

II. Rákóczi Ferenc: a név kötelez!

Ezt igazolja az is, hogy II. Rákóczi Ferenc az ekkor saját államisággal rendelkező Erdély felé nyitott és ebben jelentős szerepet töltött be Vay Ádám, aki mint említettem a lányai házasságain keresztül több jelentős erdélyi családdal rokoni kapcsolatba került, mintegy hidat képezett a két ország közt. Erre szükség is volt, mivel az ország három részre szakadását követően a két tartomány a helyi érdekek mentén bizonyos fokig eltávolodott egymástól. Szükség volt egy kapocsra, akit mind a két fél elismer. Ez lett Vay Ádám, aki az erdélyi rendek huszti országgyűlésén tető alá hozta Rákóczi megbízottjaként a szövetségkötést.

Az 1707-es, marosvásárhelyi országgyűlésen, amelyen hivatalába beiktatták az 1704-es gyulafehérvári országgyűlésen erdélyi fejedelemmé választott  II. Rákóczi Ferencet a rendek ellenvetés nélkül tudomásul vették, hogy Vay Miklós tanácsosa lett az Erdélyi Consiliumnak. A fejedelem mellett ő volt az egyetlen személy aki mind a két tartomány vezetésében helyet kapott.  Hatalma tovább nőtt Békés és Máramaros megyék főispáni kinevezését követően.

Kik voltak a kurucok és labancok?

Ahogy szorultak vissza kelet felé a kuruc hadak úgy nőtt ismét Vay befolyása.  Ez jelzi Rákóczi töretlen bizalmát, illetve ragaszkodását személyéhez. Vay Ádám pedig megszolgálta a bizalmat, végig hű embere maradt a nagyságos fejedelemnek. A hadiszerencse végleges megfordulása után egyre többen, politikusok és katonák is átálltak a Habsburgokhoz, ő azonban nem. Ebben nyilván szerepet játszott  az esküszegés miatt a feje fölött lógó fő- és teljes vagyonvesztés réme.

Ezen fenyegetéssel teljes egészében tisztában volt a nagyságos fejedelem is. Amikor a szabadságharc záró szakaszához közeledve már számítani lehetett Munkács ostromára  felmentette várkapitányi beosztásából Vay Ádámot. Ezzel az esetleges megtorlást megelőzendő kímélni szándékozott hűséges híve életét.  Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy Lengyelországba távozását követően hívei közül egyetlenként Vay Ádámot maga után hívta, aki családjával együtt követte a fejedelmet.

Ekkor valószínűleg nem gondolta, hogy ebből élethosszig tartó száműzetés lesz. II. Rákóczi Ferenc is arra számított, hogy Nagy Péter orosz cár segítségével új seregek élén tér vissza Magyarországra. Ez azonban ábránd maradt.

Amíg a fejedelem külső szövetség, segítség keresése miatt Lengyelországban időzött Károlyi Sándor, a rendek megbízottja megállapodott Pálffy Jánossal, a magyarországi királyi seregek főparancsnokával, III. Károly megbízottjával és 1711. április 30-án megkötötték a szatmári békét.  Érdekességként meg kell említeni, hogy a két fél közötti tárgyalások éppen Vaján kezdődtek. Rákóczi időhúzásnak tekintette, de távollétében a két fél képviselője megegyezett.

Rákóczi szerette volna elérni, hogy Magyarország és Erdély kérdése a spanyol örökösödési háború közelgő lezárásakor nemzetközi keretek közt rendeződjék, a Habsburgok pedig ezt el akarták kerülni, kétoldalú megállapodásra törekedtek a magyarokkal, amiért engedményekre is hajlandóak voltak. A kuruc seregek folyamatos veresége, visszaszorulása után, a borítékolható katonai győzelem ellenére a háború gyors és végleges lezárása érdekében nagyvonalú békefeltételeket kínálta

A cikk 2. része,

Vay Ádám főkapitány emlékére (II.)

**Egy kis olvasnivaló, a korai kuruckor végétől a Rákóczi szabadságharc elejéig

Bükki bujdosók

 

***Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   https://hosting2168331.online.pro/public_html -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Nyitókép: Vaja, Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám gyűjteménye.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.