Kategóriák
Közélet Színes Történelem

Mint oldott kéve…

 

Magyarország alapításától, Szent István korától fogadott be vendégeket, letelepülő idegeneket. A folyamat azonban kétirányú volt mindig. Az Árpád kortól napjainkig rengeteg magyar települt át idegen földre, s a többségük ott is maradt.  Egy kis történelmi összefoglaló.

Az előző részben a Magyarországra érkező, nagyobb számú bevándorló csoportokat vettem sorba Szent István korától (a Gizella királynéval érkező bajor lovagok és kíséret) napjainkig.  Akik beolvadtak a magyarságba (mint a kunok, jászok), nemzetiséggé váltak (mint román, szerb, német) vagy tovább álltak (mint pl. a németek, zsidók egy része) ami ebben a cikkben is érintve lesz.

Magyarország migránsai

Nos elsőként a moldvai csángókat kell említeni, akik őseinek első nagy kivándorlása II. Géza király korára tehető, mikor is helyet csinált a befogadott szászoknak a ritkán lakott Barcaságban és a mai Beszterce-Naszód, Máramaros térségében a magyarok egy része a mai Székelyföldre települt át, azonban sokan átkeltek a Kárpátokon és a mai Moldvában telepedtek le. Ezt követően több hullámban érkeztek elcsámborgók hozzájuk, első sorban Székelyföldről. A XVII. században a török-tatár pusztítások miatt, a XVIII. században pedig – Mária Terézia alatt – a haderőreformmal kapcsolatos összeírás elleni tiltakozásként ezrek keltek át a hegyeken.

Sokan letelepedtek a több tucat csángó falu, kisváros egyikében, voltak akik hazatértek idővel, a maradékot pedig Hadik András generális Bukovinában telepítette le (ők lettek a bukovinai székelyek vagy csángók). Idővel a csángók egy része asszimilálódott a románságba, de katolikus vallásukat, részben szokásaikat megtartották. A magyar csángók száma manapság 40-60 ezer közé tehető. A közösséget a hagyományos falusi társadalom felbomlása következtében az elvándorlás, beolvadás veszélyezteti. Az elvándorlás célpontja első sorban Bukarest! A XIX. század végén létrejött magyar kolónia döntő többsége székelyekből állt, de csángók is települtek a román fővárosba a jobb munkalehetőség, megélhetés miatt. Számuk manapság is 10 ezer körül lehet.

Görgey Artúr emlékére

Nyugati irányban Bécs volt sok évszázadon át a magyarság kapuja.  A kezdetektől volt magyar kapcsolata a városnak. Kereskedelem, majd az egyetem létrehozása után az oktatás. A középkorban is rengeteg magyar tanult Bécsben. Egyházi kapcsolatok is voltak, s miután Mátyás bevette, fővárosává tette magyarok is letelepültek a városban. A kapcsolatok Mohács után erősödtek meg, mikor Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg I. Ferdinánd néven magyar király lett.  A magyarság száma Mária Terézia idején indult növekedésnek, s a reformkorra egyes becslések szerint elérte a 15.000 főt (a magyar főrendek többségének volt bécsi palotája, sok diák tanult és iparos dolgozott a városban).

A csúcsot az 1910-es népszámlálás rögzítette, 130 ezer magyar állampolgár élt a 2,1 milliós Bécsben! Közülük mintegy 45 ezer volt magyar nemzetiségű, a többi főleg német, szlovák, horvát, de még román is több ezer volt. A fővároson kívül Grazban és még egy-két közeli városban élt említésre méltó magyar közösség. A monarchia felbomlása után a bécsi magyarok egy része haza telepedett, mások tovább álltak az újvilágba.

A magyarok újabb hulláma 1945-ben érte el Bécset, majd folyamatosan érkeztek az emigránsok a vasfüggöny felépítéséig (a többségük csak átmenetinek tekintette Ausztriát, Bécset). Majd jött 1956 menekülthulláma, s az 1989-es határzár nyitást követő hullám, 2004-től pedig az EU munkavállalók. Osztrák becslések szerint jelenleg 26 ezer magyar állampolgár, származás szerint pedig 30 ezer magyar él Bécs városában (eltérés oka felvidéki és erdélyi, délvidéki magyarok). A burgenlandi, őshonos magyarok száma már csak tízezres nagyságrend.

Magyar huszárok Mexikóban

Németországban is a középkortól települtek le az első magyarok (Dürer, a híres grafikus apja is magyar), főleg itt ragadt diákok, vándorló kézművesek, katonák (például a porosz király huszárai). Politikai emigránsok hozták létre a Klapka légiót, amely azonban kérész életű volt, tagjai a kiegyezés után hazatértek, tovább álltak vagy letelepültek.  A századfordulót követően egyre több magyar diák tanult német egyetemeken. Nagy számú magyar bevándorló 1944-45-ben érkezett a Német birodalomba (háborús menekültek), akik közül több tízezer itt telepedett le. Becslések szerint mintegy 200 ezer ember nem tért haza a menekültek, kitelepítettek közül, jelentős részük katonatiszti és hivatalnok család, akik tartottak a szovjet megszállóktól és a kommunistáktól.

Lénárd, az első magyar Nobel-díjas

Aztán jöttek az 56-osok (ha már szóba kerültek, kb. 230 ezer fő hagyta el ekkor Magyarországot, közel harmaduk később haza települt, a többit viszont elvesztettük, a már említett Ausztrián és Németországon túl sokan Svájcban, Svédországban települtek le, de még többen választották az USA-t új hazának, Kanadába, de még a távoli Ausztráliába is ezrek vándoroltak). A szocialista korszakban több ezren legálisan az NDK-ban vállaltak munkát és le is telepedett sok közülük. A rendszerváltás környékén újabb nagy kitelepülési hullám első sorban a magukat németnek vallókat érintette (letelepedési támogatást is kaptak!), majd az EU csatlakozással beindult a magyar vendégmunkás áradat. A statisztikák szerint mintegy 210 ezer magyar állampolgár él jelenleg Németországban.

Ha időrendben haladunk, akkor Lengyelországot kell említeni, ahová a magyar királylányokkal, s Nagy Lajossal érkeztek magyarok, de érdemi számmal csak Bátháry Istvánnal, akinek seregében több ezer magyar (köztük Bornemissza János) harcolt zsoldosként. A török, kuruc időkben is voltak áttelepülők, első sorban a Rákóczi emigráció (többsége hazaért vagy tovább állt). A K. und K. időkben újra érkeztek magyarok, mérnökök, tisztviselők, letelepült katonák. Számuk nem jelentős.

Jancsikából János, a vitéz!

Törökország.  A nagy tömegben, vélhetően több százezres tételben elhurcolt magyarok közül nagyon kevés tudott hazatérni, a többség feloldódott a muszlim világban. Akik önként mentek, jelentősebb számban, azok Thököly hívei (több ezer, akik egy része később hazatért), majd a II. Rákóczi Ferenc féle kuruc emigráció. Őket követte 1849-ben a legjelentősebb menekülthullám. A döntő többségük tovább állt, amint tudott Nyugat-Európába (Franciaország, Anglia, Németország, Olaszország) és az USA-ba!

Menekülés a Török-birodalomba

S itt érkeztünk el az Amerikai Egyesült Államokhoz, amely első, jelentősebb magyar bevándorló hulláma az 1850-es években ide érkező forradalmárok voltak (Perczel Miklós ezredestől Kossuth Zsuzsannáig). Politikai, gazdasági okokból északon, a jenkik közt települt le a döntő többségük és ez a nagy bevándorlás alatt (1890-1914 közt) is így maradt. Clevelandban, New Yorkban magyar negyedek jöttek létre, saját templomokkal, boltokkal, esti iskolákkal, egyesületekkel. Ohio, Michigan, New York, New Jersey államok felépítésében, benépesítésében jelentős részt vállalt magukra a köztudatba élő „kétmillió kitántorgó”. Velük kapcsolatban két dolgot kell megemlíteni. Először is, hogy a többségük nem magyar nemzetiségű volt, hanem főleg szlovák, ruszin – mint Andy Warhol ősei – és zsidók. Ennek oka, hogy a kivándorlás leginkább az északkeleti országrészt, Abaújt, Zemplént, Máramarost érintette. Másrészt a kivándorlók közül sokan eleve csak pár évre akart kimenni, hogy összeszedje magát anyagilag és utána itthon vegyen földet, házat, indítson egy jobb életet. Közel harmaduk hazatért (mint őseim egy része is).

Az első világháború megszakította a kivándorlást, de a 20-s években, alacsonyabb szinten újra indult, amit a nagy gazdasági válság megint megszakított. Akik kint voltak azok egy része is hazatért vagy megpróbált tovább állni, például Dél-Amerikába állattenyésztőnek (volt olyan rokon, akinek a magyarországi családja küldött pénzt  hajójegyre, mert munkanélküliként az utcán aludt, népkonyhákon étkezett, hiába vállalt volna el bármilyen munkát, nem tudott megélni, szóval az USA-ban se volt kolbászból a kerítés!). S ugyan a hírességeket emlegetjük, ne feledjük, hogy az abszolút többségük gyári melós, bányász volt, s nem atomfizikus, mint Teller Ede vagy filmsztár, mint Gábor Zsazsa…

Karády, a díva, az embermentő, az emigráns

A második világháború nyugaton maradt menekültjei (részben politikaiak) 1946 után kezdtek érkezni az USA-ba. Az 1956-osok jelentették a következő nagy hullámot. Közülük nyugdíjasként sokan hazatelepültek a rendszerváltás után. Manapság is folyamatos, de nem túl jelentős a kivándorlás. Több barátom, ismerősöm is áttelepült.  Még mindig New York a fő célpont, de a második világháború utáni bevándorlók közül sokan Kaliforniába, Texasba és Floridába települnek le, illetve amerikai módiként sok nyugdíjas korában leköltözött délre. A 2018-as hivatalos becslés szerint az USA-ban élő magyar származásúak száma már nem éri el az 1,4 milliót, nem egészen 400 ezer beszéli a nyelvet, a Magyarországon születettek száma mindössze 68 ezer. Ha összeadjuk a történelmi Magyarországról érkező összes bevándorló leszármazottját, akkor nagyjából 4 millió USA állampolgárról van szó!

Zárásként Nagy-Britannia! A XIX. század végétől érkeztek magyarok, zsidók, németek a Magyar Királyságból, számuk azonban néhány ezres nagyságrend volt. Emelkedés a második világháborúval kapcsolatos, voltak akik a holokauszt, mások a kommunizmus elől menekültek. Az 1956-osok közül is fogadtak be a britek. A rendszerváltás után jöttek a diák- és idénymunkások, nyelvtanfolyamosok. Az igazi nagy robbanás azonban hazánk uniós csatlakozása (2004) után indult és Németországhoz hasonlóan 2010 után gyorsult fel. A brexit megtörte a folyamatot. A nyári adatok szerint 154 ezer magyar állampolgár kért tartós letelepedési engedélyt. Köztük vannak kisebbségiek is, viszont a román, szlovák állampolgárok közt meg kisebbségi magyarok, s hozzájuk kell adni a már UK állampolgárságú régebbi bevándorlókat is.

Leslie Howard és a legendák

Mint említettem többször is, a folyamat nem egyirányú. Az elmúlt években például a második világháború után létrejött, s 1956 után megerősödött venezuelai magyar közösség jelentős része – az állam hathatós segítségével – hazatelepült az elmúlt években.

Megérne egy misét Kanada, Ausztrália, Svájc, Svédország, Olaszország is, vagy a prágai magyarok – de nem fér be minden egy kalap alá. Majd visszatérek rájuk később.

****Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Borítókép: Amerikai magyarok Albanyben… (fotó: internet).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük