Kategóriák
Színes Történelem

Spanyol zsidók a Balkánon és Budán!?

Hogy kerültek spanyolul beszélő zsidók a XV. század végén a Balkánra? Sőt, a XVI. században még magyar területre is! Budán is élt közösségük, amely egészen a holokausztig fennmaradt!

Egykoron mindenki tanulta a suliban, hogy 1492-ben Granada bevételével ért véget Spanyolország felszabadítása a muszlim (mór) uralom alól. Ezt követően – a portugálokhoz hasonlóan- kiűzték a katolizációt elutasító muszlimokat és zsidókat. Sokak meglepetésére az utóbbiak nagy része a muszlim Török birodalomban telepedett le. A ladino közösség második nyelvként ma is beszéli a középkori spanyolt!

Kis Bécs, a kínai zsidó menedék

Tudjuk, hogy sok nyugatra emigrált, vagy a rendszerváltás után legálisan munkát vállalt magyar 15-20 év után már töri anyanyelvét, beszéd közben keresik a megfelelő kifejezést, s a második generáció többsége alig beszéli szülei nyelvét. S akkor itt vannak ezek a ladinók, akiket több, mint 500 éve kiűztek Spanyolországból és a második nyelvként megőrzött kasztíliait a mai napig beszélik!

Nekik köszönhető, hogy a nyelvészek 500 éves időutazást tehetnek a középkorban beszélt hétköznapi spanyolba, csupán némi héber és egyéb jövevényszót kell eltávolítaniuk. A tudósok megállapították, hogy a modern spanyolt beszélők megértik az archaikus ladinót ( angol nevük sokkal kifejezőbb, judeo spanish, az az zsidó spanyol).

Tűz emésztette el a Balkán Jeruzsálemét

Az egyik legnagyobb európai közösségük Szarajevóban volt, a mindegy 14.000 spanyol zsidóból a második világháborút követően mintegy 2500 tért vissza a városba. A bosnyák háború alatt sokan emigráltak. A másik nagyobb közösségük, az akkor az olaszokhoz tartozó, ma görög Dodekanészosz szigeteken élt. Az 1943-as német megszállás után megkezdődött az üldözésük. A  mintegy 6000-ből 1500-an maradtak életben, főleg azok akik a közeli, ekkor semleges törökbe menekültek a tengeren keresztül.

Nagyobb közösségeik manapság Izraelben, Bulgáriában, Görögországban, Törökországban és az USA-ban élnek. A török időkben Budán is jelentős közösségük volt a várban és a Vízi városban. Mivel az ostrom idején a török mellett álltak ki, a felszabadítás után nehéz idők köszöntöttek rájuk, de egészen a holokausztig jelen voltak Budapesten, mint közösség. El Luzero (1905) címmel még újságot is kiadtak.

Az óriás (tragikus) árnyéka

*** Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com -ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.