Kategóriák
Történelem

Amikor Kanadában verték az írek az angolokat!

A fenian testvériség szervezésében az ír köztársaság párti amerikai önkéntesek 1866 nyarán elhatározták, hogy Kanadában megtámadják az angolokat, hogy segítsenek az őshazában élő honfitársaikon. Ridgewaynél győzelmet arattak, de utánpótlás hiányában visszatértek az USA-ba, ahol őrizetbe vették őket.

A XIX. század a nemzeti ébredés, az olasz és német egység évszázada. Ebben a korban nem volt meglepő, hogy a magyar szabadságharcban nagy számban harcoltak lengyelek, akik azt remélték, hogy a magyar győzelem után Bem vezetésével hadseregként kelnek át a Kárpátokon, hogy felszabadítsák hazájukat.  Magyar légió harcolt Garibaldi oldalán az olasz egységért, A Klapka légió pedig porosz háttérrel be is tört a Felvidékre 1866-ban. de bizonyos Castrót is említhetnénk a XX. századból…

Kanadában verték meg először az amerikaiakat

Ennek fényében nem meglepő, hogy a szegénység, éhínség elől az USA-ba menekült nagy számú ír körében erős támogatottságot kapott a Fenian testvériség, amely az Ír Köztársaság megteremtését  tűzte a zászlajára. Az amerikai polgárháborúban rengeteg ír harcolt, főleg a jenkik oldalán, s úgy döntöttek, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Szervezkedtek, pénzt gyűjtöttek, fegyverkeztek, majd amikor elég erősnek érezték magukat portyákat indítottak Kanadába, az angolok ellen!

John O’Neil dandártábornok vezetésével 1866 június 1-jén mintegy 750-800 fenian csónakokon átkelt a Niagara folyón Fort Erie térségében. A többségük a jenkik kék kabátját viselte, páran a konföderáltak szürkéjét, néhányan az ír nemzeti zöld felöltőt viseltek, de olyan is akadt, aki civilben volt, zöld sállal jelezte hová tartozik, illetve  a testvériség jelvényét. A fegyverzetük is vegyes volt, viszont szinte mindenki komoly katonai tapasztalattal rendelkezett a polgárháborúból. Amint átkeltek kibontották a zöld, hárfás ír zászlót és  megindultak, több települést, vasútállomást elfoglaltak, elvágták a távíró vezetékeket. Az USA-ból még mintegy 200-400 fő érkezett csónakokon, sőt – fegyvertelen utasként – a két ország közt közlekedő kompon.

A fegyelemmel viszont a kezdetektől problémák voltak. Amerre jártak agitáltak az ír függetlenség mellett (amivel nem kis főfájást okoztak a kanadai íreknek, a katolikusok általában szimpátiával, a protestánsok ellenségesen viszonyultak a feniánokhoz). az amerikai hatóságok az invázió kezdete után fél nappal zárták le a határt, s az átkelés megakadályozására oda vezényeltek egy ágyúkkal felfegyverzett hadihajót.

Yorkért égett a Fehér Ház és a Capitolium

A britek amint értesültek a betörésről mozgósították a kanadai milíciát és összefonták a térségben állomásozó helyőrségi csapatokat, majd Alfred Booker alezredes vezetésével megindultak Fort Erie “felszabadítására”.  Mintegy 850 jól fegyverzett angol és kanadai. Utóbbiaknak viszont semmi harci tapasztalata nem volt. Az írek se voltak restek, az önkéntesek egy része visszamaradt a hídfő védelmére, a többi O’Neil tábornokkal az angolok elé vonult, majd a mai Ridgeway város térségében védelmi pozícióba helyezkedtek.  Maximum 700-an voltak. Papírforma szerint az angoloknál volt az előny.

A csata úgy is indult, hogy a britek nyernek, a feniánok szervezett visszavonulásba kezdtek, az ellenfél pedig lassan előre nyomult. Ekkor jelentek meg az írek lovas felderítői a csatatéren, akiket vélhetően lovasságnak néztek és az ekkori szokásnak megfelelően gyalogsági négyszögbe rendeződtek a kanadaiak. Amint rájöttek a tévedésre újra előrenyomuláshoz sorakoztak, de megbomlott a rend.  Egyes állítások szerint ráadásul egy leváltott század visszavonását visszavonulásnak  értelmezték, s kitört a fejetlenség. Ezt látva O’ Neil tábornok, jól képzett katonához illően suronyrohamot rendelt el a kisebb számú, de rutinos katonáinak. A rutintalan kanadaiak megfutottak, az angolok pedig kénytelenek voltak visszavonulni.

A tábornok és a nagy vasúti üldözés

A  csatában 2 ír halt meg 8 megsebesült, a másik oldalon 28-an maradtak holtan a csatatéren, 65-en megsebesültek, közülük később 22 belehalt sérüléseibe vagy a fellépő fertőzésbe.  Közben Fort Erienél az angolok támadtak, s a fenian meghátrált, voltak akik megadták magukat. Azonban gyors menetben érkező O’ Neal meglepte a foglyok őrzésére hátrahagyott kanadai századot. Fordult a kocka, az őrökből lettek hadifoglyok!

Így ért véget az invázió/portya második napja. A határzár miatt az írekhez nem jutott el erősítés, miközben az ellenség mozgósított, s mintegy 5000 fegyverest vezényeltek a térségbe.  Az erőviszonyok romlását látva az írek egy része dezertált, elbújt vagy csónakon visszatért az USA-ba.  A helyzet kilátástalanságát reálisan felmérve O’ Neil tábornok nem várta be az angol-kanadai támadást, hanem csapatai élén távozott. New York állam határán az USA hadereje lefegyverezte a portyázókat.a tábornok ellen eljárást indították a semlegességi törvény megsértéséért, de az ügyet ejtették (ekkor).

Később még több, kisebb betöréssel próbálkoztak a feniánok Kanadába, de  a brit-kanadai kémek  információi alapján már várták őket, még egyszer nem tudtak komolyabb zavart okozni.  A sikertelen támadás után újra visszavonuló O’Neilt ekkor őrizetbe vették. A semlegességi törvény megsértése miatt 2 évre ítélte a bíróság, de Grant egykori tábornok társának és több elítélt írnek rövidesen elnöki kegyelmet adott. A fenián katonai szárnya tömegtámogatás hiányában csendben kimúlt, a többiek pedig inkább pénzt gyűjtve támogatták az ír hazafiakat. Tevékenységüket össze lehet vetni a későbbi ír mozgalmakkal, beleértve az IRA-t.

Tudod, hogy hol élnek a csehszlovákok?

A másik oldalt megrázta az ír betörés, s végül is Kanada egységesüléséhez vezetett (önvédelmi kényszer).

****Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com -ra, s  tallózzon bátran!

Borítókép: A Ridgeway-i csata (internet)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.