Kategóriák
Történelem

Ötletelés Oroszlánfókára

A németeknek már jóval a tényleges hadművelet megindítása előtt kész tervük volt Dánia és Norvégia megszállására, a nyugati Blitzre, amelyeket magas színvonalon meg is valósítottak. Az Anglia elleni Oroszlánfóka kidolgozására viszont csak menet közben, 1940. július 16-én adott parancsot Hitler. Nem is lett belőle semmi.

A dokumentum a Weisung Nr. 16 für die Vorbereitung einer Landungsoperation gegen England (Az Anglia elleni partraszállási hadművelet előkészítéséről címet viseli.

„Mivel Anglia katonailag kilátástalan helyzete ellenére nem mutatt a megegyezésre való hajlandóság jeleit, úgy döntöttem, hogy előkészítek egy partraszállást Anglia ellen, és ha szükséges, végrehajtom azt. Ennek a hadműveletnek a célja az angol anyaország felszámolása és szükség esetén teljes elfoglalása…

Hitler legnagyobb katonai baklövései

Ehhez a következőket parancsolom:

  1. A partraszállásnak meglepetésszerű átmenet formájában kell megvalósulnia egy széles fronton, nagyjából Ramsgatetől a Wight-szigettől nyugatra fekvő területre, ahol a Luftwaffe egyes részei, a tüzérség, a haditengerészet egyes részei, műszakiak vesznek részt. Azt, hogy az általános átmenet előtt célszerű-e részintézkedéseket vállalni, például Wight-sziget vagy Cornwall megye elfoglalását, a Wehrmacht egyes ágai szempontjából meg kell vizsgálni, és az eredményről beszámolni nekem. A döntés jogát fenntartom. A teljes művelet előkészületeit augusztus közepéig kell befejezni.
  2. Ezen előkészületek közé tartozik azoknak a feltételeknek a megteremtése is, amelyek lehetővé teszik az angliai partraszállást:
  3. a) Az angol légierőt morálisan és ténylegesen annyira le kell győzni, hogy többé ne képezzen jelentős támadóerőt a német átkeléssel szemben.
  4. Aknamentes folyosókat kell kialakítani.
  5. A Doveri-szorost mindkét oldalán és a csatorna nyugati bejáratánál körülbelül az Alderney-Portland vonalon sűrű aknazárral kell elzárni.”

A führer utasítása ezt követően hosszasan részletezi elképzeléseit, illetve, hogy kinek mit kell(ene) csinálnia ezzel kapcsolatban. A Sárga terv Belgium, Hollandia, Franciaország elleni hadműveleteket tartalmazta, Anglia megszállása nem volt benne. Hitler arra számított, hogy a kontinensen aratott győzelem után sikerül megegyeznie az angolokkal. Azonban közbe jött egy bizonyos Winston Churchill, aki nem volt hajlandó alkudozni, hanem a harcot választotta.  A németek miután kiünnepelték a Blitz sikerét, elkezdtek gondolkodni a folytatásról.  Heinz Guderian a villámháború atyja például a feladat nélkül maradt páncélosait az olasz (esetleg francia) flotta közreműködésével még a nyáron átdobta volna Líbiába, hogy az angol erősítések beérkezése előtt elfoglalja Egyiptomot (Szuezi-csatorna!), s egyből két út nyílt volna előtte, a közelkeleti olajmezők felé, a másik pedig Szudánon át egyesülés a kelet-afrikai olasz erőkkel.  Ezzel elvágta volna az angolokat az olajtól, a birodalomnak pedig biztosította volna a naftát.

Guderian: Oroszlánfóka helyett Egyiptom 1940-ben!

Franz Halder, a vezérkari főnök és a tábornokok többsége sokkal földhöz ragadtabb volt és Anglia közvetlen megtámadásán kezdtek el gondolkodni.   A közismerten csak Európában gondolkodó Hitlert nem volt nehéz meggyőznie (július 13-án a führer és von Brauschitsch főparancsnok jelenlétében tartott prezentáción). Ezt követően adta ki Hitler a 16. számú utasítását, amely az Oroszlánfóka hadművelet fedőnevet kapta.

Előzmény. 1939 decemberében kezdtek foglalkozni a német stratégák (Heer, szárazföldi haderő) egy esetleges Anglia elleni  (Kelet-Anglia,.  Délkelet) partraszállás lehetőségével, de a Luftwaffe válasza után ( elsőször a Royal Navyt kell kiiktatni, aminek nem látták realitását, illetve a távolság miatt a légideszant és a vadász fedezet nem megoldható Németországból) ad actra tették a témát.

A sikeres blitz közben a Kriegsmarine május végétől előre látóan elkezdett ötletelni (viszont ezen a szinten is maradt, mivel erejük nem volt hozzá). Halder a franciák legyőzése után kezdett a témával érdemben foglalkozni. A Luftwaffe július 10-én úgy indította meg a konvojcsatát a csatorna fölött, hogy még Anglia megtámadásának a tervének a kidolgozására se született döntés (csak 16-án!).  Ezen előzmények után nem csoda, hogy a terv végül terv maradt, ugyanis már az a-pontban szereplő első feltétellel a Royal Air Force legyőzésével kapcsolatban megbuktak.

Hitler aludt, Rommel szülinapozott, von Rundstedt duzzogott, Jodl tévedett…

Egyébként, ha a RAF-ot le is győzték volna Dél-Angliában, akkor is képes lett volna Közép-Angliából hatékonyan támadni egy partraszállási kísérletet, s akkor még nem is ejtettünk szót a Royal Navyról, amely nyilván jelentős veszteséget is bevállalt volna, hogy megtámadja az inváziós csapatokat szállító német hajókat. Nem volt realitása az Oroszlánfókának azon keretek közt, amelyet végül rögzítettek. Túl sokat akartak, de nem volt hozzá elég erejük.

Amennyiben reálisabb a cél, mondjuk Wight-sziget vagy Cornwall elfoglalása, a rendelkezésre álló erő is vélhetően elég lett volna a sikerhez. Néhány tíz km széles sávban a part mentén, közel a bázisaihoz a Luftwaffe képes lett volna a légifölényt  kivívni, deszantot letenni és fedezni, ellátni (lásd Kréta). Korlátozott erőket (2-3 hadosztály) a Kriegsmarine is át tudott volna szállítani és ellátni. Ez egy stabil hídfőt (sziget) jelentett volna, s nem általános offenzívát.  A németek pozíciót fogtak volna, ahonnan anyagcsata indítható Anglia ellen. Ez azonban csupán elvi fejtegetés.

Amikor az olaszok megverték az angolokat!

Ne bízzon az algoritmusokban! Látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat!

Borítókép: Bundesarchív/ panzer III. berakodását gyakorolják az Oroszlánfókával kapcsolatban

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.