Kategóriák
Történelem

A kőszegi csoda nyomában

Szulejmán török szultán 1529-ben sikertelenül ostromolta Bécset, de nem hagyta annyiba és 1532-ben újra a császárváros bevételének a céljával szállt hadba. Azonban a leharcolt dunai hadiútról Eszéknél  letért és a Dráva vidéken keresztül indult meg Bécs felé, azonban Kőszegnél elakadt. Nézzük mi történt az augusztus 5-én kezdődött ostrom alatt és a háttérben!

I, Ferdinánd szerette volna elkerülni az újabb ostromot, mivel attól tartott a meggyengült erődöt a törökök bevennék. Saját (örökös tartományok) erői, sőt, ha hozzá adjuk a cseh, horvát és magyar hadakat is kevésnek ígérkezett a szultáni fősereg ellen. Ezért időben kérte a Német-Római birodalom és ezen túlmenően testvére V. Károly, mint spanyol király segítségét.

Bécs túl erős volt Szulejmánnak

Az ekkor kidolgozott szisztéma a Reichstürkenhilfe nevet kapta, ami azt jelentette, hogy a birodalmi gyűlés csak Bécs és a birodalom elleni (ebben az esetben az örökös tartományok és Csehország) közvetlen támadás elhárítására, védelmi jelleggel küldtek csapatokat, támadáshoz (Magyarország, Horvátország) nem járultak hozzá. Tehát erre csak a Habsburgok fennhatósága alá tartozó csapatokat (a mintegy 88 ezres birodalmi sereg kisebb részét) használhatta volna Ferdinánd.

Szulejmán serege július 19-én kelt át Eszéknél a Dráván és érdemi ellenállás nélkül jutott el augusztus 5-én Kőszegig, amelyet csekély erőkkel védett a  dalmáciai horvát  Nikola Jurisics / nekünk Jurisics Miklós kapitány.

Egy régi metszet az ostromról

A vár meglepetésre sokáig ellenállt, amelyben a védők lelkesedése és tudása mellett annak is szerepe volt, hogy Szulejmán nem erőltette az ostromot, először is azért, mert az ostromtüzérséget hajón előre küldte a Dunán, csak könnyű, mezei tüzérség állt a rendelkezésére.  De! Valójában Bécs alól akarta elcsalni a birodalmi sereget, amely Jurisics segélykérő levelei ellenére se volt hajlandó mozdulni. Szulejmán pedig nem akart kockáztatni, hogy védelemre előkészített terepen, a sajátjához hasonló erővel megütközzön, a török akciórádiusz szélén, miközben már Kőszegnél is komoly logisztikai problémái voltak.

Reichstürkenhilfe- avagy a Habsburgok kivéreztették a magyarokat?

Ez természetesen nem jelentette azt, hogy békés piknikkel töltötték volna az idejüket. Először is a vár körülzárása után megkezdték a falak lövetését (rombolás, pszichológiai hatás a parasztból lett katonákra). Augusztus 13-án sikertelen rohamot indítottak. Ezt követően munkához láttak az aknászok. egy helyen sikeresen robbantottak, a fal részben leomlott, de a támadók nem tudtak betörni. Ezt követően fából ostromtornyokat építettek (az egyiket éjjel a kitörő védők felgyújtottak, de a török eloltotta a tüzet). Augusztus 27-28-án a török újabb, sikertelen rohamot indított, majd ajánlatot tettek: amennyiben kitűzik a török zászlót a várra, akkor az a védők kezén maradhat, elvonulnak. Tekintettel a kimerült készletekre és megfogyatkozott létszámra Jurisics elfogadta az ajánlatot, kitűzték a 10 török lófarkas zászlót (jelképes hódolat), a török pedig ezt látva 29-én 11 órakor elvonult (azóta minden nap megszólalnak a kőszegi harangok 11 órakor). Megtörtént a csoda! A hős védők mellé szegődött a szerencse.

A Habsburgok felpiszkálására Alsó-Ausztriába küldött akindzsiket a birodalmi sereg negyede és ezer magyar huszár (Török Bálint!) a Leobersdorfi csatában tönkre verte. Szulejmán ezt követően úgy döntött ideje haza menni Isztambulba. Stájerországon és Horvátországon, Szlavónián keresztül vissza tért birodalmába.

Zrínyi Miklós, a szigeti Leonidász

***Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com-ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.